1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 63. ülés - 1926 / 64. ülés
82 HATVAN NEGYEDIK ÜLÉS. vényhozó hatalomnak pedig a 70. 1725. világossan tulajdonittya a Rendeléstétclt: modum, formam, íím?dia, quibus id (educatio) comode fieri possit; de mivel a’nevelés még regu- Jázva elégségessen nem volts a’ 1 5. és 07 i79f Articulusokáltal Országos Kiküldöttségre bizattatott, azonban abból, hogy még regulázva nintsen a’ nevelés, a’ Végrehajtó hatalom, más Törvényes Jussoknak sérelmével, Törvényt nem szabhat a’ nevelésben, hanem maradni kell, a’ mint. előbb vol ; míg tiltó Törvény nem lészen, addig nem lehet tiltani az Evangelicus Nevelőket, mert ha Törvény nélkül az usus sértetődik, már Gravamen, és pedig Előkellő , mert a’ Törvényhozó hatalmat keskenyítti, a’ hová tudniillik 1797-ben köz akarattyával, mind Eő Felségének , mind az Ország Rendéinek, a’ nevelés tartozandó lenni fel esméríetett. Maradhat tehát a’ Kiküldöttségnek Munkája az ő helyheztefésében, de ezen Gravamen nem oda Való, hanem az Előkellő Tárgyak között el mellőzhetetlen. De még a’ Fő Rendeknek azon Javallat jókat sem fogadták el, hogy az Evangelicus Nevelőknek tarthatására mindenkor Eő Felségétől különös engedetem kérettessen, mert a folyamodás útja úgy is mindenkor szabad, és az által az Országsemmit sem nyerne.— Sött a’Veszprém Vármegyei Követ arra tekintvén, hogy a’ Fő Rendek a’ nevelés dolgát Törvény által a’ Fejedelemre bizva lenni állítják, a’ midőn a’Statusok ennek meg czáfolására, e’ mostani Feleletjekben a’ Törvényeket elő hozzák, azon szavak után: adeo extendi non posse3 ut, még azt közbe iktattatni: aut in genere Jus Potestatis Legislativae in objecto Educationis restringant , aut etc. Úgy a’ Heves Vármegyei Követ azt is hozzá tétetni kívánta világos szavakkal, hogy a Ca-Legislationi deferri, quo circa, quum certum haud praeexstitisset Systhema, hujus elaboratio per Art. 15. et 67. 179* Regnicolari commissa exstitit Deputalioni. — Exinde tamen, quodSyslhema illud praestabilitum nondum fuerit, nullum potestati Executivae Jus surgere, novas cum derogamine Cardinalium praerogativarum condendi Leges; — quoadusque proinde, in Comitiis constitutum eatenns nihil fuerit, eousque Parentes Catholicos, a suscipiendis Evangelicis Educatoribus arceri haud posse, quod si vero , velut evenit, arceantur, suapte Gravamen , et quidem praeferentiale, eo magis enasci, quod negotium Educationis, velut Anno 1790. communi Suae Majestatis et Statuum consensu agnitum est, objectum communis , Principem inter et Reguum Legislationis constituat. — Nec obstat Elaboratum Deputafionis hoc in merito jam praeexistere, quum in illo de ipso Educationis Systhemale, hic autem de laeso Legislativae potestatis Jure res agatur, quae ab invicem multum differunt; et hoc recte ex visus puncto, neque ad projectum Excelsorum Procerum accedi posse; per remonstrandos namque Suae Majestati specificos casus, impeirandumque quoad hos indultum , Jus ipsum Regni in nihilo salvaretur. In quantum vero Excelsi Proceres, negotium coordinandae Educationis , per Leges Principi delatum haberi diserte declararent, majoris perspicuitatis gratia, uhi in hujus refutationem Leges provocantur, post verba: adeo extendi non posse, uts Comitatus Veszprimiensis Ablegatus, sequentia subnecti: aut in genere Jus potestatis Legislativae in objecto Educationis restringant, aut etc. Ablegatus vero Comitatus llevesiensis, id quoque per expressum adjici voluit, ut Catholici Juvenes Scho-
