1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 63. ülés - 1926 / 64. ülés
83 SESSIO SEXAGESIMA QUARTA. tholicus Ifjaknak Evangelicus Iskolákba való járás meg engedtessen. Az Elólúló Eó Felségének legfőbb Felvigyázás Jussát nem tsak oda, a hol Törvény vagyon, szoríthatón.ik, hanem leginkább úgy alkalmaztat hatónak lenni mondotta, hogy míg Törvény nints; Jussa van Eó Felségének rendelést tenni. A’ neveles dolgában pedig hogy meg rendelő Törvény nintsen, tsak abból is megtetzik ? mert a’ 67. Articulus által 1797 Kiküldöttségre van bizva; ebben is pedig szint úgy, mint más Törvényekben a’Királyi Jussok: Salvis Juribus Regiis, egészen fenntartva vágynak , ’s énnél fogva el sem is lehet vonni a‘ Királyi Juslól e* Tárgyban a’ rendelés telelt, es e’jelen esetet nein gravamennek, hanem postulatu innak lehetne tartani. Az elegyes Házasságokról előhozott példa ehez nem alkalmaztatható, mert azokról vagyon világos Törvény, de arról, hogy Evangelicus Nevelőket Cálliolicus Gyermekek körül tartani szabad légyen , még Törvény nintsen } melly megsértettetek volna. A" Természetes Törvényeket, úgy a’ mint természeti állapotban kitkil illethetnének, nem lehet fundamentomúl venni , minekutánna Polgári Jussok között vagyunk, mellyeknek tekintetéből az Atyai hatalmat a Polgári Alkotmánnyal, a’ Vallásbéli Kötelességekkel, és a* Fejedelmi Jussokkal egyeztetni szükséges, hogy az meghatároztathasson , mennyibe lehetett, vagy nem lehetett, írott Törvény róla nem lévén, az Atyáknak gyakorlott szabadságát a’ Nevelők választásában megszorítani. Ebben van éppen a’ dolognak legkényesebb része, a’ mint az eddig folytatott elmélkedésekből is kitetzik, hogy ezt rövideden elvégezni nem lehet, hanem mélly megfontolás alá venni szükséges, ’s annál fogva hasznosabban a’ Kikúldöttségnek a’ Nevelés Tárgyban úgy is' felveendő las Evangelicorura frequentare permittantur. Praeses, Jus Supremae Inspectionis non ad praeexistentes leges restringi, sed eo vel maxime referri ajebat, quod in defectu legis, Suae Majestati Jus sit, provisiones faciendi.— Quod autem in negotio Educationis, positivae haud praeexistant leges, vel ex eo abunde elucere, quod per Art. 67. 179f elaborandum Educationis Systhema, Deputationi concreditum exstiterit, ita tamen, ut per clausulam: „salvis Juribus Regiis11 Jus ipsum Suae Majestati porro quoque illibatum manserit ; ad quod, quum et Jus Ordinationes edendi pertineat, suapte neque Gravamini locum esse, negotiumque ad summum in forma Postulati substerni posse. — Adductum a mixtis matrimoniis exemplum , ad praesentem casum neutiquam quadrare, quum de his positiva, de facultate vero Evangelicos Educatores Catholicis prolibus admovendi, nulla plane, quae violata fuisset, lex praeexistat. — Incassum aeque provocari leges Naturae, velut quemque in Statu Naturali ligarent, posteaquam enim in civilem coalitum fuisset societatem, patriam potestatem, ut determinari possit, in quantumnam haec in delectu Educatorum, non praeexistente scripta lege coarctari valeat, cura civili Constitutione, Juribus Principis, et obligatione erga Religionem conciliare oportet. — Et eam recte delicatissimam esse praesentis materiae partem, cujus vel in praesens continuata pertractatio, sufiicienti est argumento, eam, tanquam maximae indaginis, brevibus absolvi haud posse, consultiusque ad Operatum Litterariae Deputations relegandam fore; — quod accedente motivo etiam eo, impensius svadebat, quod ad casum si projectum Excelsorum Procerum Statibus et OO. minus arrideret, convenientissimum una conciliationis medium constituat- 2i#
