1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827

1926 / 63. ülés - 1926 / 64. ülés

8-0

H A T V AN iNEG\ E I) I K L L ES.

mellyeket o kivan Gyermekének kiforniáltaiásában,nem talált Nevelői e. Itt lehat tsak az a’kérdés, ha nem más, mint egyedül ezen czélból választotta légyen e’ az Evangelicus Nevelőt? és adott e’ ezen tselekedetével okot a’ tilalomra? mert ha okot adott, vagyon a' 10E- dik Articulusnak 1723. Rendelése, de ha e* részben panasz ellene még nintsen, és nem is volt; szükségtelen az éld rendelés, és sérti a’törvényes szabadságokat mind az Atyáknak, mind az Evangelicusoknak, a' kiknek szint ügy, mind kissebb, mind nagyobb hivatalokra Jussok vagyon, és Publica Rendelés által okét sehonnan ki tiltani nem lehet; ha vannak tehát hibák, udattassanak éld, és akkor rendeltessen a’ hibáknak orvoslása, de ne tétessen tilalom előre, és közönségessen, minekeldtte a’ viszsza élés tapasztaliatott volna. —A’ mái Atyáknak Jussai bizonyossan szorossabb határok közé vannak ezen parantsolat által szorítva, mint ez éldLt az Atyák Jussai voltak, mert egy Törvényt sem lehet fel találni, melly ezen szabadságol a Nevelőknek választásában meg szorította volna. Mihelyt pedig az előbb gyakoilott Szabadság el tiltalik, már sérelem, és mini Gravament fel lehet adni, annyival inkább, mert ez a’külömb Vallásbéliek között a’viszonosságot, egymáshoz való bizodalmát, szeret etet 's kaptso- Iddást is meg rontya, mitsoda viszonosság az, hogy lilalmaztalik a' Catholicus Ifjú mellett az Evangelicus Neveld, holott f ha Evangelicus Gyermeknek Catholicus Nevelője vagyon, semmi kérdést nem szenved ? Ezzel a’ Catholicus Atyáknak kevesebb szabadságok lenne, mint az Evangelicusoknak. -— Re Gravamen ez abból az okból is, hogy a’ rendben lévő szokás Diaelán kiA ül valtoztattatott; ekkoráig az eg-, \ állást ki vévén, mindennémü Tudományokra nézve szabad volt a’ Catholicus Atyáknak Evangelicus Inforsuae Religionis, requisitis perse qualitatibus praeditum individuum leperire licuisset.— Eam igitur solummodo lue verti quaestionem, an non. alio, quam hoc praecise line delecti exstiterint Educatores Evangelici? et an hoc recte lactum , ansam prohibitioni suppeditaverit? — enimvero , si suppeditavit, praesto esse Art. 105. 172 3. sin minus, Ordinatio ‘.supervacanea est, per eamque non Parentum solum , sed -et Evangelicorum Jura laeduntur, quibus ad cuncta altiora juxta, ac inferiora Officia Jus est, neque ah ullo horum juste excludi possunt; — quod si vero abusus intervenissent, hos potius detegendos, et tum demum de medela esse prospiciendum; antequam inierim de his positivi quid constaret, generali prohibitioni locnin non esse. — Dubio certe haud subjacere , per praeattactairi Ordinationem, libertatem Parentum, arctioribus ac ante limitibus fuisse circumscriptam; — etenim nulla exstat lex, quae libertatem hanc reflexe ad delectum Educatorum restringeret.

— Restrictio haec libertatis ipsa indole sua, laesionem involvit, Gravaminique justam suppeditat ansam, eo quidem a fortiori, quod hoc facto, mutua inter diversae Religionis C ives reciprocitás, fiducia, amor et nexus convellatur, quum enim parte ab una Evangelici Educatores arcentur, parte vero ah alia, Catholici Educatores Evangelicis admittuntur, suapte patet, Parentes Catholicos minori, quam Evangelicos gaudere libertate.

— Gravamen constituit prohibitio haec ideo etiam, quia praevigens usus extracomitialiler immutatus exstitit, negari enim nequit, usum Evangelicorum Informatorum, iu omni scientiarum genere, deruta unica Religionis doctrina, Parentibus Catholicis liberum semper fuisse, imo hunc, nec per Suam Majestatem fuisse difficul-