1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827

1926 / 63. ülés - 1926 / 64. ülés

i'

H A T V A N NEGYEDIK L LÉ S.

70

vangelicus Fanunkatalkalmaztatni nein lehet, az előbbiekben előadott kidömbféle okaikat újra előhozván, nevezetetessen a’ Po’sonyi Prépost azt, hogy illyen Nevelés módja a’ Gyermeket könnyen a’ Naturalismusra vezetheti , ■»ábrázolván , ezt magokra az Evangélikusokra nézve is veszedelmesnek lenni mondotta, mert ha ezen gondolkodás módja a’Hazában elterjed; annak káros következéseitől bizonyosan az Evangelicusok sem maradnak megkémélve. — Hogy ebbe a szabadság megszorít!ahk; — Úgy; de bizonyos az, hogy valamely Vallásban fsak kell minden Embernek neveltetni, vannak pedig minden Vallásban parantsolatok, szokások, rendszabások, mellveket kiki a’ maga Vallásában tartozik követni, és ezek a’ Természetes szabadságokat az Embereknek már megszorittyák, de ez azért még sem panasz; midőn ezen Vallásbéli kötelességek kérdésben vannak, nem lehet akkor szó a’ világi praerogativákról, mert ezek mind az Isten ditsőségére, a' Lelki boldogságrat a' Köz Jóra, és a Polgári Társaság hasznára czéloznak. Midőn Eó Felsége a’ Catholicus Gyermek neveléséiben ezen Tilalmat kiadta, nem ezélzott egyébbre, mint a \ állás tisztaságára és gyarapítására, nem pedig a’ szabadság megszorít tusára; azért e' Tárgyat elmellőztetni kívánta. — Úgy a’ Fehérvári Káptalan Követje^ már az előbbeni Ülésekben megmutatván azt, hogy az Apostoli Királynak Sz. Istvántól fogva Jussa van a’ Neveléshez, imitt amott a’ Törvény Könyvben ugyan találtatni mondotta, hogy a’ Státusok kérték a’ Királyt a’Nevelés dolgában, de ez mindenütt tsak kérelem, itt is tehát Gravamen nem lehet. Mert semmi positivus I örvénybe nem ütközik a’Felség rendelése. A Prolog, (j-dik Titulus' a’ 1 ermészetes Jussoki ól szóll, mellycket úgymond, Statútumok állal változtai-ad proles Catholicas influxum uberius quoque depromentibus , signanter Praepositus Posoniensis, merito praemetui posse dicebat, ne proles tales ad Naturalismum proclives fiant, qui si majora in Regno incrementa caperet, vel ipsis Evangelicis noxae esse posset. — Nec obstat, per id naturalem restringi Libertatem ; — etenim quemlibet in aliqua educandum esse Religione; suaque cuivis Religioni esse praecepta, ritus, et normam, stricte observanda; jam his naturalem restringi libertatem, quin justa querendi adsit causa; dum enim de obligationibus erga Religionem sermo est, civilium praerogativarum ratio haberi nequit, quum illius scopus longe eminentior sit, utpote gloria Dei, et salus animae, huicque intime nexa omnis consociationis civilis felicitas.— Ambigi profecto nequii, Suam Majestatem, in edenda hac R. Ordinatione, non libertatis coarctationem, asl unire puritatem et incrementum Religionis, pro scopo habuisse; quare materiae huic penitus supersedendum esse censebat. — Ablegatus vero Capituli Albensis, demonstrato jam in prioribus eo, quod Rex Apostolicus , inde a temporibus S. Stephani, Jure in educationem gavisus fuerit, ultro exposuit: non deesse quidem propositarum in negotio educationis per Status precum vestigia, quae tamen Gravaminis materiam constituere nequeunt, quum nulli positivae adversentur Legi. — Prolog. Tit. 9-num de naturalibus sonare Juribus, quae per Statuta, etiamsi non penitus immutari, modificari tamen possunt. In praesenti quoque casu, Jus illud modificatum duntaxat exstitisse, ut nimirum lege Naturae , ad proles in propria Religione educandas obligati Parentes , si id praestare ipsi nequirent, Catholicos Educatores assummere teneantur. — Articulo 105. 1 7 23. eam Comitatibus et