1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827

1926 / 63. ülés - 1926 / 64. ülés

1

SESSIO SEXAGESIMA QUARTA.

ni ugyan nem, de módosítani lehet. Itt ez is tsak módosítás a* nevelésben, mert a' Természet Törvénye az, hogy az Atya a' maga Vallásában nevelje a’ Gyermekét; tehát ha maga nem teheti, az a' módosulás, hogy Catholicus Nevelőt tartozzon, venni. Szint úgy a’ 105-dik 1723. a’ Vármegyéket hatalmazza, és a’ Helytartó Tanátsot annak igazítására, ha az Atyák restek Gyermekeik nevelésében, tehát itt is roódosílatik az Atyai hatalom e’ részben; úgy, de ki restebb , mint a’ki nem a’ maga Vallásában neveli Gyermekeit; nem külömben a’ 15., és 67- 1790. iSj Kiküldöttséget rendelvén a’ nevelés dolgában, az Atyai hatalmat a’ Status Publicus czéljához alkalmaztatolag érdekli , és módosíttya. — Éppen ezen tekéntctből az Egri Fő Káptalan Követ je azt jegyzetté meg, hogy ha következtetésben maradni akarnak az Ország Rendei, azonKikúldöttség munkájától, a’jelen Tárgyat elszakasztani nem lehet, hanem oda kell bízni. Ha pedig ez nem tetzene, úgy a’ Fó Rendek észr evételeiben lévő Javallatot leginkább elválalhatónak vélte, tudniillik, hogy azolly Tudományokban, mellyek a’ Vallással semmi egybekötletésben nintsenek, semmi akadályok a tanítás módjában ne tétessenek az Atyáknak, ha pedig különös esetek adnák magokat elő, hogy az Atyák leginkább a’ felsőbb Tudományokban Gyermekeiket, vagy az Evangelicus Iskolákban, vagy pedig Evangelicus Tanítók által oktattatni kívánnák? akkor Eő Felségének ez eránt engedelme kérettessen. Mert Eő Felségének a’ 26- dik Artikulusból 17Q° Jussa vagyon az Evangelicus Tani!ó Intézeteket, és Tanításnak módját elrendelni, és arra is felvigyázni, hogy tsábítás által a* Római Catholica hitről vakmerő eltérések ne történjenek, ’s ezen megszorítása az Atyáknak a’ Prolog. 9-dik Titulussával is megegeyez, mert azt a’ Jegyző Könyv. II. Darab.

77

Consilio tribui activitatem, ut Parentes in educatione prolium negligenliores, ad officium reducant; patriam igitur potestatem, ea etiam in parte modificari ; jam vero, quae major in educatione negligentia concipi potest, quam ubi prolis, non in propria educatur Religione; — similia modificatae patriae potestatis exempla sistere Articulos 15. et 67. 179Í, per quos elaborandum Systliema educationis, Deputationi concreditur. — ln hunc sensum proloquutus Metropolitani Capituli Agriensis Ablegatus, observabat: SS. et 00. si consequentes esse velint, in quaestione vertentem materiam, ab Elaborato Reputationis Litterariae abstrahere haud posse; quod tamen, si minus arrideret, ad projectum Excelsorum Procerum esse accedendum, Suaque Majestas exoranda, ne Parentibus Catholicis, in delectu modalitalis, qua proles in Scientiis , nullum cum Religione nexum habentibus, erudiri cupiunt, impedimenta poni admittat; si vero specifici casus emergerent, in quibus ob peculiares circumstantias, concedi posse videretur, ut proles suas, in Scientiis praesertim altioribus, ad Gymnasia Evangelicorum mittant, aut Evangelicis Informatoribus concredant , tales line impetrandi indultus, Suae Majestati remonstrentur. — Suae enim Majestati, ductu Art. 26. 17QT Jus esse, Litteraria Evangelicorum Instituta, modumque docendi coordinandi, ac in id invigilandi, ne per seductiones, temerarii eveniant a fide Catholica defectus.— Caeterum restrictionem hanc Parentum, neque Prolog. Tit. Q. adversari, in illo namque, Verbolzius eam proponit quaestionem: utrum Statutum valeat, contra Jus Naturale? cui potestatem quoque proles educandi accenset; quaestionemque ea ratione dirimit: quod licet Statuta non possint illud ex toto tollere, possint tamen d;-20