1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 63. ülés - 1926 / 64. ülés
SESSIO SEXAGESIMA QUARTA. 75 lessen e' jelen, egyedül az Evangelicusokat illető Tárgyban , a' kiknek állapodok , es .Jussok e’ részben igen nagyon külömböz a' Catholicusok tekéntetétől, ezeket is elegvítteni; egyébberánt jóllehet az kérdést nem szenved, hogy a’ külső Academiák nagy Iskolái a* Tudományoknak; de annak meg is ellent mondott> hogy a' ki Hazájából ki nem megy, az magát nem tökélletesítheti ? mert sok példák vágynak az itthon neveltetett, és taníttatott nagy Emberekről. — Mindazonáltal a' Státusokkal a’: cumprimis szónak meghagyásában tovább vetélkedni nem akart. A* 47-dik Czikkelyben, mennél torább megyeri ezen Tárgyról a’ Tanátskozáss annál nagyobb meggyőződését nyilatkoztatta az Előlülő, hogy ezen dolog oily nagy fontosságú, mellyet itt rövideden elvégezni nem lehet, hanem tulajdonképpen, a’hol az nevelésről szó lészen, kell fontolóra venni. Mert 3 tekintet vagyon benne l) hogy az Atyai Jus ne szoríttasson. 2) A’Státus Java azt kívánnya, hogy a' gyermek gyenge korában a’ maga vallásában neveltessen, és az akadályok eltávoztassanak. 3) Eő Felségének legfőbb felvigyázásbéli Jussát sem lehet a‘ nevelés dolgában kérdésbe venni, és megszoríttani. — Ezen 3 Tekintelek igen nagy, és nyomos megfontolást, öszveeggyeztetést, és elmélkedést kívánnak, azért a Státusokat arra felszóllitotta, hogy vagy járuljanak a* Fő Rendek kivánságáboz, vagy pedig fogadják el azt, hogy azon kiküldőttség munkájára, melly a’ nevelést tárgyazza, halasztasson e’ dolognak nyomossabb megvi’sgálása. Az Egyházi Rendbeli Követek, az már e’ Tárgyban, tudniillik hogy a’ Catholicus Gyermekek nevelésére fisé rationem, ob quam in materia solos Evangelicos concernente , quorum conditio et Jura diversam a Catholicis subeunt considerationem, hi cum illis commisceri debeant. — In reliquo esto ambigi nequeat, exteras Academias, scientiarum veri nominis esse palaestras, exinde tamen inferri haud posse , illos qui educationem suam intra ambitum saltem Monarchiae hujus nanciscuntur, nisi exteras adeant Academias, perlici haud posse, obstantibus coraplurimis magnorum virorum exemplis, qui inRegno saltim educati optimarum artium studiis insigniter excolebantur. — Statibus interim voculae huic ultro inhaerentibus ulteriori hujus disceptationi supersedendum arbitrabatur. Ad §phum 47-um declarabat Praeses , se sub ipso deliberationis hujus decursu magis quoque in Sententia sua obfirmari, materiam hanc longe majoris esse indaginis, quam ut hic brevibus absolvi posset, eam proinde consultius ad illud tempus relegandam fore, ubi de educatione ex professo sermo fuerit. — Enim vero tria esse ad quae reflectere oportet: 1- mo ne patria pcAestas coarctetur; --2- do ut proles ab ineunte aetate in Principiis suae Religionis educentur, omniaque in hoc respectu Impedimenta tollantur; — 3-tio, quod Jus supremae in Educationem Inspectionis Suae Majestati competens, in dubium vocari, et restringi nequeat. — Triplicis Ordinis haec visus puncta , ut conciliari possint, maturam profecto exposcunt deliberationem; suadebat ideo ut SS. et OO. vel voto Exc. Procerum deferre, vel ad id accedere velint, ut uberior Objecti hujus discussio, ad Operatum Litterariae Deputations relegetur. — In hujus nexu Nunciis Capitulolorum, Sententiam suam, quoad nocivum Evangelicoi um Informatorum 1Q *
