1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827

1926 / 63. ülés - 1926 / 64. ülés

HATVAN NEGYEDIK ÜLÉS. gedve a kimenetel; ne hogy kimarad­ván azon szavatska, ezen szabadság­ból kizárattassanak, a’ Czikkelynek e’ részben változtatását javasolta,’s írásba is tévén, elolvasta. — Melly az itt fenn forgó Traclatusnak során már kívül lévén, el nem fogadtatott. Ellenben Trcnchin , Bars , Somogy, és több Vármegyéknek Követ jel a : cumprimis megtartása mellett szóltak; mert ámbár írott Törvény nem volt a Római Calholirusoknak ebbéli sza­badságokra, de világosan tiltva sem volt, sót azon Természetes Jus magát tökéletesíteni, a’ Római Catholicusok mellett is áll. Azonban látni a’ Fó Rendek észrevételéből, hogy a’ Római Catholicusokatel akarják tiltani a’ kime­neteltől, ez ellen pedig törekedni kell, mert a’ Catholicusoknak tudósságok is nem egyedül abból áll, hogy a' Theo­­logiát, és a' Catechismust tudják , ha­nem hogy a fellyebb való világi mind Theoretica, mind Practica Tudomá­nyokban jártossak , és tökélletesek lé­gyenek, és hogy az Evangelicusoktól az csméretekben és Tudományokban hát­ra ne maradjanak. Már pedig ezen hely­­heztelésben tiltva marad reájuk nézve, ha azon szó: cumprimis ki hagyatta­­lik, és ha most nintsen is, de jöven­dőié gondoskodni kell, hogy ezen al­kalmatosságból el ne áltathasson. — Nem eszközli ezen szavatska azt, mint­ha a Catholicusok részekről is egy for­ma előkellő panasz terjesztetne, hanem vigyázólag, hogy rájok nézve ki záró következés ne huzattathasson, tsak em­­lékeztelésképpen ezen természetes Jus­sokat fenn tartottnak jelenteni akarják, mert ha kereskedésnek, és mestersé­geknek kedvéért meg engedtetik a’ ki menetel, mennyivel inkább, a’ fellyebb való 1 udományoknak , és esméretek­­nek meg szerzéséért. Az Elölülő mind ezekkel arra meg felelve nem lenni válaszolt, miért kel-74 modo 26. 1790. admissus exstitisset, ne illa exmissa, hi libertate exteras A- cademias adeundi priventur; §-phum hac in parte modificandum censebat, scriptoque comprehensum modifi cationis projectum praelegit, quod quum sphaeram moderni Tractatus excessisset, adoptatum non est. Comitatuum Trenchin, Bars, Sü­­megh, et aliorum complurium Able­gati retentionem voculae: cumprimis propugnabant ; — quemadmodum enim nulla exstat lex, quae Ro­mano Catholicis exitum directe ad­mittit, ita neque exstat talis, quae illos ab exitu arceret, in hoc rei si­tu connatum Jus se perficiendi pro illis militat, quum interim e Nuncio Excelsorum Procerum, intentio Ro­mano Catholicos ab exitu arcendi haud obscure appareat, huicque vel ideo obviandum sit, quod eruditio etiam apud Romano Catholicos sola Theo­logiae, aut Catechismi cognitione ne­­utiquam absolvatur, eoque adniten­­dum sit, ut in sublimioribus quoque profanis scientiis, illum assequantur culturae gradum, in quo per Evange­­licos superari nequeant; — exmissa vero vocula: cumprimis occasione hac se perficiendi orbarentur; ex eo, li­cet de praesenti adhuc exitus iis prae­clusus nondum foret, multum tamen interessé ne id in futurum etiam eve­niat, ac ideo vocula etiam haec reti­neatur, non eo quidem scopo, ut Gravamen ex parte quoque Catholi­corum substerni censeatur, verum in vicem Cautelae pro sustentando conna­to illorum Jure. — Quod si enim Commercii et Opificii gratia exitus ad­mittitur; quanto magis admittendus veniet comparandarum sublimiorum notitiarum et scientiarum gratia. Reposuit ad haec Praeses: ex hac­tenus adductis, pervideri nondum pos-

Next

/
Thumbnails
Contents