1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827

1926 / 99. ülés

SESSIO NONAGESIMA. NONA. Ellenben a’ kérdéses clausulának ki­hagyásáért, es annak helyébe, az Elöl­ülő által javallott kifejezés mellett szál­lottak. — Az egyik Abaűj Vármegyei követ, mert tekintvén az 1 TqO/'!-diki Ország Gyűlés Actaihan, látni, hogy ott is mindjárt eleintén az a’ kérdés tá­masztatott, hogy az Adó tsak egy Esz­tendőre terjesztessen, de minekután­­na megnyerték a’ lg-dik Articulust, mindjárt ott van, hogy elállottak a’ kérelemtűi, és meghagyták a’ jövő Or­szág Gyűlésig. Már pedig ott is elő fordultak mind ezek, mellyek itt mon­dódnak, hogy mindenkor tsak 3 Esz­tendőkre ajánltatott az Adó, sőtt az 1764-dikben ajánlott ő gOO^OOO forin­tokról, a’ mi a’ három Esztendők után bévétettetett, annak a’ viszsza pótolá­sáról is volt szó. De minthogy ez, az ő Törvényes elrendeltetése’re ű. m. a’ Katona fizetésre kiadathatott, azért et­től is elálván, az űj Adót tsak a’ jövő Ország Gyűlésig határozták. Ha akkor volt okok az Ország Rendéinek meg­elégedni ezen határozással, minékünk sintsen több fundamentumunk, űjjahh clausuiát keresni. — Az Ország Gyű­lésnek rendes tartására nézve, a’ most alkotandó Törvényben, ha még hozzá jövend az maga O Felsége által kimon­dott szavatska: inomisse, ha még azon feliül hozzá tétetik, hogy semmi némű kömyülállások vagy erőltető szükség az Ország Gyűlés tartását, ’s abban való elrendelését a’megkivántató segéd eszközöknek ne akadályoztathassa, min­den aggodalom méltán megszüntethe­tik. És ha ezek nem lesznek elegen­dők, valóban azon szóban: non ultra, sem lehet segedelmet reményleni; e­­gyébberánt is szokatlan clausula ez; és O Felsége eránt sem kell olly bizodal­­matlansággal lennünk, hogy az Adó ajánlás mellett az eránt lekössük, a’ mi Jegyző Könyv 11-dik Darab. E converso autem clausulae hujuá exmissionem, et in vicem illius substi­tutionem per Praesidem propositam amplexi sunt, — alter Coitus Abaug a ari ensis Nuneius: siquidem (ut idem disserebat) ex Actis Comitiorum anni I79O/T videre sit, jam eotum in pri­mordiis statim Comitiorum eam ven­­t illatam fuisse quaestionem, ut Contri­butio solum ad unum annum offera­tur, sed condito ejusdem anni articulo lg., protinus a proposito recedentes Regni Status Contributionis deiixionem ad affutura semper Comitia relegarunt. Tunc quoque ea omnia, quae isthic. in medium prolata habentur, occurre­runt, quin eo quoque res agitata erat, ut anno 17Ö4 oblati cum 3 900,000 11. quanti praestatio, ab evolutione defixi triennii desumpta refusioni subjicere­tur, sed consideratione ex ea, quod haec in legalem scopum, quippe in­­tertentionem militis pro salute ac secu­ritate Regni excubantis impensa fue­rit, eatenus praescindendo, stabilita est contributio usque ad affutura Comitia, si in provisione idmodi Antenati con­quieverunt, nobis quoque vix adest mo­tívum sollicitandae ulterioris cautelae. Occursum certe erit orrlni sollicitudini per clausulam illam verbi: inomisse, e contextu Benignae Resolutionis con­dendo hac vice articulo inserendam; sique insuper in eo quoque provisum fuerit, ne ullo sub obtentu extraordi­nariarum etiam circumstantiarum, vel imperiosae necessitatis, Comitiorum celebratio intercidat, omn.s metus sua­­pte evanescit, et si praemissa haec abundam Regno securitatem non prae­buerit, profecto nec clausula illa : non ultra caeteroquin insolita plus praesi­dii praestabit. Denique secus etiam non interest tanta erga Majestatem ferri diffidentia, ut in oblato Centribu- 128 509

Next

/
Thumbnails
Contents