1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827

1926 / 99. ülés

510 KILEXCZVEN- KTLEXCZEDIK tLÉS. e ránt kiad tá­rnái' kegvehnes Királyi Válaszát Az egyik Torna Vármegyei követ, nem tsak az Elölülő által előadott okok­nál fogva, hanem maga az Adó fizető Népnek javára nézve is magát a’ kérdé­ses clausukínak kihagyatásárúl meg­­győzettetettnekvallotta; mertfeltéven, hogy az Adó fizetése , mind a’ mellett is, hogy az egyenesen a' Katona Zsold­­jának fizetésére vagyon rendelve, ke­vés időre megszűnhetne, ’s más jöve­delmekből az alatt pótoltathatna is, még is mi lenne a’következése ? — Nem egyébb , hanem az Ország Rendei bi­zonyosan az elmulasztott Adót is Tör­vényeink értelme szerint is megajánl­ván, az Adózó Nép az lassanként kön­nyebben kifizethető nyakára gyiiltt ter­­hessebb Adót, nagyobb summákban köteleztetne lefizetni. Melly bizonyo­san mindenkor nagyobb sérelemmel történne meg. — Ennek ellenkezőkép­pen nyilatkoztatta ki magát a’ másik Torna Vármegyei követ, utasítások­nak abbéli meghagyásánál fogva, hogy Törvényeinknek sanctióján igyekezze­nek, melly alatt ő azt érti, hogy a’ sérthetetlen volta Törvényeinknek esz­közöltessen, e’végett pedig az Ország Gyűléseknek rendes tartására nézve, az Adó ajánlás mellé tett meghatáro­zást a’ legsikeresebb eszköznek lenni, az már fenn elő adott okok által mea­­győzettetvén, ezen vélekedésének kinyi­latkoztatására biraltatik. A’ Veszprém Vármegyei követ, a­­zon szoros kötelességnél fogva, inéi­ba küldői nckie tettek, hogy az 17q0/1 Esztendei lQ. Articulusnak c­­épségben való megtartását eszkö­zölje, de még azért is, hogy a’ sarka­latos Törvényekben, a’ miilyen való-tionali ligamen quodpiam eidem alte­­fatae Majestati adjiciamus, ex incidenti praesertim talis materiae, cujus intui­tu jam Benigna quoque Resolutio in­tervenit. Alter Comitatus Tornensis Nuncius non solum e motivis per Praesidem al­latis, sed e re ipsius etiam Contribuen­tis pro exmittenda clausula se persva­­sum professus est. Nam posito eo: ut Contributio caeteroquin pro stipendiis militis destinata, tantisper sisteretur, et interea necessitas isthaec aliis Status proventibus sarciretur, exhinc non a­­liud sequi necesse foret, quam quod iStatus Regni intermissam etiam Con­tributionis depensionem cohaerenter ad legalem Regni obligationem subse­quenter applacidando — hoc ipso sup­plemento, eoque dupplicato quodam­modo aggravio, onus idmodi Contri­buentibus sensibilius adhuc redderent, quod in via ordinariae solutionis haud ita grave evaderet. Sensui huic ad­versam edidit opinionem alter ejus­dem Cottus Ablegatus inviatione Com­mittentium eo, ut sanctioni Legum in­tenderet, se obstrictum asseverans, nu­tuque hoc illibatam Jurium Regni ob­servantiam exoperandam intelligens, atque hoc in puncto, relate ad ser­vanda statis legalibus temporibus Co­mitia, praeallatam oblationi Contribu­­tionali adjiciendam clausulam, medium fore obtinendo scopo maxime acco­­modum persvasus, eapropter isthanc in medium edendam esse duxit de­clarationem. Nuncius Comitatus Veszprimiensis tum ideo, quod per Committentes ad art. I9. I79O/T in sua integritate ma­­nutenendum sit obligatus, tum vero etiam, quod in fundamentali adeo lege, qualis hic articulus est, praesuscipien­­da qualiscunque mutatio cum periculo

Next

/
Thumbnails
Contents