1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 99. ülés
508 KILENCZVEN - K1LENCZEDIK CLÉS. tsak három Esztendőkre határozódott is az Adó ajánlás, de nem volt mellette: non ultra. — 1728-dikhan pedig az Ország Ilendei abbéli Felírásoknak, ne ultra, triennum intelligatur, megszüntető sikere soha sem volt. Mert valamint VI-dik Károly azt mondta, hogy: modo provisorio folytaltalott az Adó szedés, úgy azután is mindég bészcdcttetett, szintúgy 17g0*dikben az Ország Rendéi meg-győzettetvén arról, hogy az Adót semmi bizonyos idő szakaszban nem lehet megszüntetni,, minthogy a’ fundamentalis Törvény tsak az, hogy az Adó matériája Ország Gyűlésén tractáltasson, ezen okból rendeltek az Adónak ajánlását e. gyik Ország Gyűléstől fogva a’ másikig terjeszteni; valamint a’ 8. 1715. Articulus e' részben fundamentalis Törvény, úgy az, az 17g0yT. lg. Articulus is. Ezekhez kell tehát ragaszkodni, nem pedig a’ re'giekhez, vagy más mellékes és siker nélkül maradott végzésekhez, határozásokhoz. Igen nagy őrizkedéssel szükség abba lépni, hogy a’ fundamentalis Törvények változtassanak; azért tovább is az előbbi javallatját ajánlotta. Szerette volna a’ Bars Vármegyei követ, ha a’ kérdéses clausulat: non ultra lehetett volna más hasonló kifejezéssel pótolni, de az abban foglalt értelemnek Törvényes igazságáról egészen megle'vén győzve, jobbat pedig helyette nem találván, azt megtartatni kívánta, és ezen részre nyilatkoztatták ki magokat, méga’Nyilra, Trentsén, Vas, Nógrád, Month, Zala, Győr, Esztergom, Fehér, Árva, Thúrócz, egyik Abavíj, Zemplén, Gömör, Ugotsa, Marmaros Vármegyéknek követig1’ és a’ Ilajdu Városok kerületének k ő Kapitánya, ad triennium solum intervenerit, non tamen clausulam hanc :non ultra continuerit, — Repraesentationis vero a. 1728 cautela illa: ne ultra triennium intelligatur, realem effectum nunquam sit sortita, quia sicut juxta declarationem Caroli VI. Contributio illa modo provisorio continuata exstitit, ita ultronea quoque ejusdem desumptio porro etiam non desiit. Sed et anno 17g0 Status Regni de et super eo convicti, quod Contributio determinata temporis praecisione affici, sistique nequeat, postquam in spiritu fundamentalium Regni Legum eo cumprimis obtutu: ne materia Contributionis ab objecto Diaetalis Tractatus abstraheretur, constituerint eandem de una Diaeta ad aliam deligi; postquam in hoc puncto sicut art. 8. 1715 ita et lg. 17g0/l ambae forent Leges fundamentales, oportere certe his insistere, et non antiquiores partim incidentaliter duntaxat latas, partim effectu destitutas consulere. Nunquam enim sine documento leges fundamentales mutationem subierunt; hoc in passu progredi; — quare ultro quoque propositionem suam adoptandam identidem commendavit idem Praeses. Cottus Barsiensis Ablegatus cupivisset quidem intellectum clausulae hujus: non ultra analoga quapiam substitutione modificari, sed eidem insitum legalis desiderii sensum accomoda quapiam expressione suppleri posse haud persvasus, clausulae idmodi aeque inhaesit, ad eandem opinionem accedentibus Cottuum Nitriensis, Trenchiniensis, Castriferrei, Neogradiensis, Honthensis, Zaladiensis, Jaurinensis, Strigoniensis, Albensis, Arvensis, Thuroeziensis, altero Abaujvariensis, Zempliniensis, Gömöriensis, Ugotsensis Ablegatis — Districtus item oppidorum Hajdonicalium Capitaneo.
