1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 99. ülés
SESSIO NONAGESIMA NONA. 503 Mind ezekhez a’ Soprony Vármegyei követ még azt adta, hogy valamint ezen szavaknak az Adó ajánláshoz való tétele a’ 13. es 19- 1790/1 Articulusoknak egy kaptsolatban való vételéből megigazul, úgy meg is ezen kaptsolat a’ világos kifejezés nélkül elegendő erőt nem ád, mert mind e’mellett 1802-diktől fogva 1825-dikig nem volt Diaeta, és az Adó nem tsak a’ 3 Esztendők után is folyvást beszedetett, de 1822-dikben még az Ország Gyűlés ajánlásán fellyül ezüst pénzre is emeltetett. — Úgy O Felségének újjabb Királyi Válaszszát, és a’ Diaetának tartása eránt azon szónak: inomisse való hozzá adását a’ mi illeti meglehetne ugyan ebben nyugodni és bizodalmát lielyheztetni Ő Felségére nézve, de a’ Törvényhozásban nem a’Fejedelemnek individualitására, hanem a’ későbbi időkre is, és a’ Törve'nynek magában foglalt sikerességére kell tekinteni, hogy örök időkre terjedhessen. Épségben maradnak ez által a’ Fejedelmi Jussok, ellenben az Ország jussa is fedeztetik , kötésképpen lévén az Adó ajánlásban ezen határozás, hogy ke'ntelen legyen az Uralkodás minden 5 Esztendőben Diaetát tartani, és ezzel az Ország jussának eleget tenni. — Mert a’ mint a’Szabolts Vármegyei követ hasonló elmélkedései közben hozzá adta, maga O Felségének kegyes kimondása az, hogy sem a’ Fejedelem, sem az Ország jussaiból semmit leszakasztani nem kell, szükséges tehát mindent elkövetni, hogy az Ország Gyűlésnek minden 3 Esztendőben való tartása eránt is az Ország jussai sérthetetlen maradjanak. Mert semmi Törvényben nyoma nints, melly ezt meggátolhatná; azon esetek pedig, mellyekben Diaetát tartani nem lehet, külömben is már a’ 22. 1741 Articulusban kijelölve vágynak, azokon és a’ Ad haec Cottus Soproniensis id addidit: quod ex combinatione articul. 15. et I9. I79O/T illud idem, quod clausulae huic inest, eliciatur, sed solum efficacia illa destituantur, nam penes illas leges evenit inde ab anno 1812 usque 1825 Comitia haud celebrari; „Contributionem vero etiam ultra triennium, quin ab anno 1822 ultra Diaetale oblatum in moneta conventionali exigi; quod attinet illam Benignae Resolutionis assecurationem addito verbo inomisse editam, etsi in hac fiducialiter conquiescere liceat, sed cum Legislatio non tam individualitatem Regnantis, sed intrinsecam Legum vim et robur in omne aevum duraturum prae oculis habere debeat; et quia per id Juribus Majestatis nihil decessurum, Regni autem Juribus prospectum erit, hinc cautelam idmodi oblato Contributionali, instar ligaminis pro securitate celebrandorum Comitiorum, et servandorum Regni Jurium indispensabilem esse sustinebat; nam quemadmodum Nuncius Cottus Szabolchen* sis inter adductas identicas argumentationes adjecit: propriam Mattis SSmae declarationem eam esse, quod integrum non sit seu Regis seu Regni Juribus quid decerpi, intersit proinde, cautelam adhibere, quo Jus Regni, quoad celebrandam intra triennium Diaetam integre, illibateque servetur; et quia vestigio Legum, nulla secus impedimenta, queis Comitia asservari nequirent — demptis casibus art. 22. I74I definitis, item Pestis — noscerentur, igitur sicut Comitia omni triennio celebrari, ita et Contributio ad eundem Terminum offerri legaliter _ debet. 126 *
