1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 97. ülés
KILENCZVEN - HETEDIK t LÉS. lrik folyamotban lesznek, azokkal is lekéssen az Adót fizetni. Mert — jól- Jeliét az Elolülo az ajanlas basissat, meHyrűl itt egyedül szó vagyon, a’ fizetés basissátul megkülömböztetni, es a’ tanátskozást tovább nem terjesztetni kívánta, — a’ szólló követek ezt egymástól elválaszthatatlannak találták, ógy annyira, bogy ha egyedül az ajánlás basissára szorittatik a’ tanátskozás, es a’ fizetés basissa egyszersmind el nem batároztaiik, akkor abban sem egyezhetnek, hogy az ajánlásnak hasissá tsupán arany es ezüst pénzén állíttasson. A’ J\yitra Vármegyei követ így szollott: Jóllehet Hazánk Törvényéi, az arany és ezüstön kívül más pénzt nem esmernek, es jóllehet ennek viszsza hozattatását már 1307 és 1811-dikben az Ország Rendéi szinte úgy, mint most, szorgalmazták, mégis 1807-dikben es ] 808-djkben, a’ Ranco - Czéduláknak idó szakaszszában, tsak Banco-Czc'dulákban, 1811-dikben pedig, éppen mikor a’ Váltó - Czédulák kezdődtek, ugyan ezen pénzben, a’ név szerint való betse szerint ajánltatott az Adó. Alelly eló tettei a’ Törvényhozásnak tanittanak benőnket, hogy soha nem más, mint a’ folyamaiban lévő pénzben szokott az Adó ajánltatni, és hogy a’ papiros pénznek leszállítása által a’ Nép ne károsodjon , tsak a’ név szerint való betsére azon pénznek szoríttatott légyen az Adó menyise'ge, az ajánlásnak basissáról gondolkodni felesleg valónak tartván. — Ha tehát, minden ójjitás nélkül a’ járt nyomon menni akarunk, most is az Adó ajánlást tsak általlyánossan, a’ folyamotban lévő pénzben, név szerint való betse szerint kell tennünk, és semmi baóst nem határoznunk. Mert ha bár a’ l öivényes pengő pénz állíttasson hasisul, már ez maga is azt teszi fel, 403 consistere voluit, ut nimirum Schaedis etiam Reluitoriis, quoad in cursu luerint, obtingens depurari valeat. — Reflectebat quidem Praeses, basim oblationis a modo solutionis esse secernendam, ac de illa solum verti modo sermonem, ultra quam consultationem extendi nollet; — proloqucntes interim Ablegati haec divelli ab invicem adeo nequire credebant, ut si discussione ad solam oblationis basim restricta, modus solutionis una non determinaretur,'sibi ad id etiam accedere cautum putarent, ut basis oblationis unice in auro et argento defigatur. Exinde sermonem summons Comitatus Nitriensis Ablegatus, haec interfatus est: quamquam leges nostrae aliam pecuniam non noscant quam Conventionalem monetam, et quamquam vi talismodi legum, revectionem Conventionalis monetae, Comitia quoque annorum 1807 et 1811 ita plane prout modo facimus, urserint, tamen 1807 et 1808, sub epocha Schaedarum Bancalium in Rancalibus, et 1811 sub origine Schaedarum Reluitionalium in Reluitionalibus, et quidem nominali valore computatis Diaetaliter facta fuit oblatio Contributionis. Facta ista nos docent, quod antecedenter Legislatio oblationem Contributionis nunquam secus, quam in circulantibus pecuniis facere consveverit, uniceque ideo, quia tales devalvari experientia docuit, propter antevertendas plebis damnificationes, suum oblatum in nominali pecuniarum Aalore fieri expresserit, quominus autem Regimen per devalvationem damnificetur, de basi aliqua in oblatione Contributionis cogitare supervacaneum censuerit. Si ergo tritis vestigiis insistere, quam novum callem quaerere malumus, oblatio Contributionis generice in circulantibus pecuniis nominali valore computatis facienda,