1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827

1926 / 97. ülés

KILENCZVEN - HETEDIK t LÉS. lrik folyamotban lesznek, azokkal is le­késsen az Adót fizetni. Mert — jól- Jeliét az Elolülo az ajanlas basissat, meHyrűl itt egyedül szó vagyon, a’ fi­zetés basissátul megkülömböztetni, es a’ tanátskozást tovább nem terjesztetni kívánta, — a’ szólló követek ezt egy­mástól elválaszthatatlannak találták, ógy annyira, bogy ha egyedül az aján­lás basissára szorittatik a’ tanátskozás, es a’ fizetés basissa egyszersmind el nem batároztaiik, akkor abban sem e­­gyezhetnek, hogy az ajánlásnak hasis­sá tsupán arany es ezüst pénzén állít­tasson. A’ J\yitra Vármegyei követ így szol­­lott: Jóllehet Hazánk Törvényéi, az arany és ezüstön kívül más pénzt nem esmernek, es jóllehet ennek viszsza ho­­zattatását már 1307 és 1811-dikben az Ország Rendéi szinte úgy, mint most, szorgalmazták, mégis 1807-dikben es ] 808-djkben, a’ Ranco - Czéduláknak idó szakaszszában, tsak Banco-Czc'du­­lákban, 1811-dikben pedig, éppen mi­kor a’ Váltó - Czédulák kezdődtek, u­­gyan ezen pénzben, a’ név szerint va­ló betse szerint ajánltatott az Adó. Alelly eló tettei a’ Törvényhozásnak ta­­nittanak benőnket, hogy soha nem más, mint a’ folyamaiban lévő pénz­ben szokott az Adó ajánltatni, és hogy a’ papiros pénznek leszállítása által a’ Nép ne károsodjon , tsak a’ név sze­rint való betsére azon pénznek szorít­­tatott légyen az Adó menyise'ge, az ajánlásnak basissáról gondolkodni fe­lesleg valónak tartván. — Ha tehát, minden ójjitás nélkül a’ járt nyomon menni akarunk, most is az Adó aján­lást tsak általlyánossan, a’ folyamot­­ban lévő pénzben, név szerint való be­tse szerint kell tennünk, és semmi ba­­óst nem határoznunk. Mert ha bár a’ l öivényes pengő pénz állíttasson ha­sisul, már ez maga is azt teszi fel, 403 consistere voluit, ut nimirum Schaedis etiam Reluitoriis, quoad in cursu lue­rint, obtingens depurari valeat. — Re­flectebat quidem Praeses, basim obla­tionis a modo solutionis esse secernen­dam, ac de illa solum verti modo ser­monem, ultra quam consultationem ex­tendi nollet; — proloqucntes interim Ablegati haec divelli ab invicem adeo nequire credebant, ut si discussione ad solam oblationis basim restricta, mo­dus solutionis una non determinare­tur,'sibi ad id etiam accedere cautum putarent, ut basis oblationis unice in auro et argento defigatur. Exinde sermonem summons Co­mitatus Nitriensis Ablegatus, haec in­terfatus est: quamquam leges nostrae aliam pecuniam non noscant quam Conventionalem monetam, et quam­quam vi talismodi legum, revectionem Conventionalis monetae, Comitia quo­que annorum 1807 et 1811 ita plane prout modo facimus, urserint, tamen 1807 et 1808, sub epocha Schaedarum Bancalium in Rancalibus, et 1811 sub origine Schaedarum Reluitionalium in Reluitionalibus, et quidem nominali valore computatis Diaetaliter facta fuit oblatio Contributionis. Facta ista nos docent, quod antecedenter Legislatio oblationem Contributionis nunquam secus, quam in circulantibus pecuniis facere consveverit, uniceque ideo, quia tales devalvari experientia docuit, pro­pter antevertendas plebis damnificatio­­nes, suum oblatum in nominali pecu­niarum Aalore fieri expresserit, quo­minus autem Regimen per devalvatio­­nem damnificetur, de basi aliqua in oblatione Contributionis cogitare su­­pervacaneum censuerit. Si ergo tritis vestigiis insistere, quam novum callem quaerere malumus, oblatio Contribu­tionis generice in circulantibus pecuniis nominali valore computatis facienda,

Next

/
Thumbnails
Contents