1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 95. ülés
357 SESSIO NONAGESIMA QUINTA. Státusoknak practicus calculussokat illeti, lia a’ számszerűit való hészámitiásnak helyt adatni kívánunk, első kérdés az: mire lehet venni az 1811- dik Eszlendöbéli Adó mennyisedét ? a’ Státusok Calculussában az ót millióm kél milliómra van szállitva, azomban 1811-dikben mikor az Adó ajánlás történt, bizonyossan senki sem volt, a’ ki tsak két milliomot akart volna Adó fejében ajánlani, hanem öt milliomot. azzal a’hozzá tétellel, hogy meg a’ Váltó-Czédulák lesznek, azon pénz nemében fizettethessen. Azt hogy azon öt millióm által változtathatott e’ ezüst pénzre? fejtegetni nem akarván, mégis tsak meg áll az az argumentum, hogy azt két milliómba venni nem lehet; mert ha O Felsége idd közben Ország Gyűlést tartván, az Ország Rendei eleibe terjesztette volna, hogy öt millióm A áltó Czédulákkal a’ Katonát nem fizetheti, az Ország bizonyossan ezüstben tsak két milliomot nem ajánlott volna. — Ha magát a’ Cursussát veszszük is a’ Váltó Czéduláknak, ez igen változó volt az elmúlt idők alatt, mert mikor az Adó megajánltatott, akkor kissebb volt mint most, Ország Gyűlés után volt 150, ügy hogy akkor a’ megajánlott öt millióin reá ment volna ezüstben közel négy’ milliómra. — Azután a’ hámoruk által nőtt fel a’ Cursus három és négy százra is, míg a’ Financiális operatio által le nem szállíttatott 250-re. Már ha ezen kérdésbe bele avatkozunk, melly nagy' akadályokra találunk? — Továbbá bizonyos az, hogy ha igazságossan akar készíttetni a’ Bészámittás, mindent calculusba kell venni, nevezetessen azon Aerarialis Kotsizások, mellyek kész pénzben, és mind ezüstben fizettettek , a’ Státusok Calculussába nintsenek fel véve, ’s majd nem lehetetlen is azokat kivilágosittani, hogy viszonozva leszámit tathatnának. — Mi* Jegyző Könyv 11-dik Darab. diis defensionis destituatur, quum alio* quin legalis Statuum sit obligatio , ex imputatione enasci queuntem in Status necessitatibus defectum sarciendi. — Quantum ad ductum per SS. et OO. praeticum calculum: si ad numericam imputationem condescendere in votis est, non potest non prima illico ea obtutui semet sistere quaestio: quantumnain titulo oblatae anno 1811 Contributionis, in calculum sumi debeat? In calculo Statuum oblati eotum quinque milliones , ad duos milliones, reducti cernuntur; sed vero anno 1811 nemo fuit, qui titulo Contributionis duos saltem milliones offerre meditaretur, ast milliones quinque, addito eo, yt quoad Reluitoriae in cursu fuerint schaedae, in his depensio admittatur. Quodsi igitur quaestioni: num Contributio haec in Conventionali moneta exigi potuerit? tantisper supersedeatur etiam, dubium tamen non recipit, oblatos anno 1811 quinque milliones perperam et sine omni prorsus fundamento in duobus millionibus in calculum sumi. Etenim ambigi nequit, SS. et OO. si Sua Majestas intermedio tempore Comitia celebrasset. oblatosque quinque milliones in schaedis lleluitoriis intertenendo militi haud sufficere declarasset, procul dubio non duos saltem milliones in Conventionali moneta oblaturos fuisse. Si vero Cursus schaedarum Rcluitionalium spectetur; hic antehac adeo inconstans, et pro ratione adjunctorum varius fuit, ut si per inconcessum oblatum ad Cursum reducendum foret, infinitae semet evolverent novae atque novae quaestiones, atque obices; — dum enim («blatio fieret, cursus minor erat, ac de praesenti; terminatis demum Comit iis 150, adeo, ut oblati quinque milliones propemodum quatuor adaequassent Conventionalium flrum Q0
