1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827

1926 / 81. ülés

283 SESSIO OCTUAGESIMA PRIMA. Czikkelyre, mellylml az Elölülőnek ész­revételévé, hogy néműnémű ditseke­­dést mutathatnának azon szavak: quem­admodum jam antehac etiam ah essen­tialibus reßexionihus suis recedendo, továbbá: persaepe remonftrarunt, hu­jus nunc quoque novum edituri docu­mentum, kihagyattattak, ’s a’Czikkely­­nek eleje tsak így maradott: Status et Ordines sincerum conciliationis, ac promovendae rei communis ftudium tefitaturi, ad modificationem etc. A’ 44-dik Czikkelynek befejező sza­kaszszára nézve most tsak a’ dolog ve­lejéről, nem pedig az okokkal való tá­mogatásról szólván; azElólüló, a’két Tábla közt való külömbözest felvévén, hogy onnend eredett legyen, mivel a Státusok ottan sok specialitásokba e­­reszkedtek a’ papiros pénz eránt, hogy tehát a’ külömbözest egyesitteni lehes­sen, minthogy a’ Státusok azt kiván­­nvák, 1) hogy a’ pénznek mivolta min­denkor az Ország Gyűlésen az Ország Rendéinek egyetértésével tractáltasson, 2) hogy soha más, mint jó értékű arany es ezüst pénz Magyar Országba ne ho­­zattasson ; tsak ezen két fó kérést java­solta a’ befejező szakaszban kilétetni, mellyek által minden, a’mi az Ország Jussait illeti, meg lészen mondva, és a’ Fő Rendek sem fognak ellenkezni benne. Következésképpen az egyesü­lésre is legjobb mód volna. — El is fogadták ezen javallatot, a’ Moson, Fehér, Baranya, Árva, Szathmár, Tor­na, Ugotsa, Temes, Torontói, Kras­­só Vármegyéknek; és a’ Kalocsai Fő, és Fehérvári Káptalanoknak köve tjei; mert a’ papiros pénzt ugyan el nem fogadták; de még emlékezetet sem akar­nak róla a’ Törvényben tenni, hanem megelégesznek azzal, hogy az Ország jussai minden nem arany és ezüst pénz ellen, az Előlülő által kimondott, és törvényesittendő két princípiumok ál­admodum jam antehac etiam ab essen­tialibus Refiexionibus suis recedendo, et: persaepe re monstrarunt, cujus nunc quoque novum edituri documentum, svasu Praesidis exmissae; — manente exordio in haec verba: Status et 00. sincerum conciliationis ac promovendae rei communis studium testaturi, ad modificationem etc. Ad Epilogum §phi 44-ti Praeses Reflexiones suas , unice ad ipsum rei meritum restringendo, observabat, dif­ferentibus utriusque Tabulae opinioni­bus ansam suppeditasse specialitates illas, ad quas Status et OO. quoad Chartaceam pecuniam condescende­­rant ; — quo igitur ad coalitionem propius accedatur, in quantum desi­deria Statuum ad duo potissimum re­duci valeant puncta, l-o ut objectum rei pecuniariae semper in Comitiis, cum influxu Statuum Regni tractetur; — 2-do ut nulla praeter justae ligae monetam, pecuniae species legalem in Regno cursum habeat; — propositas in Epilogo preces, ad praemissa duo puncta, quae, quantum ad Regni Ju­ra, omnia exhauriunt, ac necperExc. Proceres diflicultabuntur, accomoda­­tissimum proinde coalitionis medium constituunt, restringi optabat Aquie­­verunt propositioni huic Comitatuum Moson, Baranya, Arva, Szathmár, Tor­na, Ugotsa, Temes, Torontói, Krasso, et Albensis Ablegati, nec non Colo­­censis Metropolitani, et Albensis Capi­tulorum Nuncii, qui licet a chartaceae pecuniae acceptatione, illiusve in lege injicienda mentione aeque alieni, eo ta­men se contentari dicebant, ut Regnum modalitate per Praesidium proposita, et in legem referenda, adversus omnem, quae aurea et argentea non esset, pe- 71*

Next

/
Thumbnails
Contents