1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 81. ülés
NYOLCZVAN- EGYEDIK tLÉS. t;»l megoltalmaztassanak; sőtt ha ugyan ts.ik meg nagyobb óvás kivántatna is> meg sem szükséges tovább menni, mint az 1811-tlik Esztendei Ország Gyűles e’ Tárgyban az articulus javallatját készítette, hogy soha igaz érték nélkül való váltó vagy papiros pénz folyamotba hozattatni, es annak el vétele az Ország Lakosinak parantsoltatni, avagy a’pénz leszállittatni nem fog; felesleg való e’ Tárgyban minden több specificum , mert az egész Monarchiára Magyar Ország Törve'nyt nem hozhat, hogy a’ kormány által sehol papiros pénz ki ne botsáttasson, melly ha akár mikor is ezüst pénzre felváltható leven, a’ kereskedésnek könny ebbségére nézve nemelly Ország Lakosi által használtathatna, azt is eltiltani nem lehet, tsak az Uralkodás által parantsolva ne legyen az elvétele. — Melly princípiumokra nézve, a’ Pest, Sáros, Heves és Gömör Vármegyei követek is, miként akarnák a’, kérdéses befejező szakasszát a’ 44-dik Czikkelynek változtattad, elolvasták. De a’ Posony , Sopron, Trentsén, Liptó, Győr, Zala, Somogy, Beregh, Borsod Vármegyei követek az előadott módosittásokban nem találtak elegendő bátorságot, mert Törvényben van már mind az, hogy az Országnak befolyásával határoztasson a’ pénznek mivolta, mind pedig, hogy jó értékű arany és ezüstön kivűl, más pénz Magyar Országban folyamotba ne tétessen, azonban még is befészkelt a’ papiros pénz az Ország megegyezése nélkül, és már két Ízben megkárosította az Ország Lakosit; maga azon óvás által pedig, hogy ne parantsoltasson az elvétele, egyenes út nyittatna a’ Bánknotáknak, ésmás efféle behozandó papirosoknak is, mert railielyest azokról az Uralkodás azt nyilatkoztatja, hogy minden aerariális Cassákban, 284 cuniae speciem, tutum reddatur; — quodsi interim de magis specifica cautela esset prospiciendum, neque hanc ultra ea extendendam esse credebant, quae in projecto Articuli, Anni 1811 continentur, quippe ne unquam justa liga destituta reluitoria, vel chartacea pecunia emittatur, aut hujus acceptatio Regnicolis imperetur, nec unquam devalvetur; quum ad magis specifica digredi, vel ideo non expediat, quod Regnum isthoc, nec toti Monarchiae Leges dictare, neque, quo minus Regimen ad reliquas Provincias chartaceam pecuniam emittat praepedire, sed nec id impedire valeat, quo minus Regnicolae etiam, obtutu facilitandi Commercii, ea, si dum et quando pro Conventionali permutari possit, aeque utantur, dummodo illius acceptatio non imperetur. — In hunc sensum modificandi Epilogi §phi 44-ti projecta per Ablegatos Comitatuum Pest, Sáros, Heves et Gömör concinnata praelecta sunt. Verum Comitatuum Poson, Sopron, Trenchin, Lypló, Zala, Sümegh, Beregh, Borsod, et Jaurinensis Ablegati, propositis modificationibus, securitati Regni Jurium, non satis prospectum iri existimabant; — enimvero, complures exstare Leges, de liga Monetae in Comitiis determinanda, non admittendaque ad cursum alia, quam justae ligae aurea et argentea moneta, — his tamen non obstantibus, chartaceae pecuniae usum, invito invaluisse Regno, damnaque non levia, vice iterata Regnicolis adtulisse; — Interponenda vero quoad non imperandam acceptationem cautela, proniorem adhuc Apochis aliisque chartae speciebus viam stratum iri; — deficiente enim justae ligae Moneta, declaratoque per Regimen eo, quod ad cursum posita
