1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 78. ülés
« HETVEN - NYOLCZAD1K C LES. között való egybe kötteteseknek; E’ tárgyban meg nem leven törvényes Rendelés, ha a’ Provisoriumnak ereje megszünttetik, a’ privatnsok között elkerülhetetlenek lesznek a’ zavarodá* sok, szükséges tehát ez eránt, mindeneknek előtte Törvényes rendelést tenni. — Ezt, úgy mint a’ legjobb megegyeztető eszközt ajánlotta tovább is az E- lőlülő, mell) a’ Státusok aggodalmának is megfelel, a’ provizórium megszüntetését is szükségtelenné teszi. De a’ Diaetalis végzés ellen sintsen, mert az által, hogy az Országos kikűldöttség munkáinak mi móddal, és mi rendben való felvétele már felirattatott, elégség tetetvén a’Kir.Előadások 2-dik pontjának , már most azon Tárgyban az Ország Gyűlésnek további lépései a’ Kir. Választól fügnek, azoknak felvétele eránt előbb nem lehet Országos végzés a’ Correlatiók tárgya pedig a’ Kir. Előadásoknak 5-dik pontjában lévén, éppen nyomba következnek. A’ Pest és Moson Vármegyei követek, jóllehet a’ Törvényhozó hatalomnak nagyobb sérelmét nem tartják, mint azt, hogy 1811-dikbcn együtt lévén az Ország Gyűlése, és a’ Correlatiókról tanátskozvan, alig mentt szélijei, nyomba következett a’ provisorium parantsolat éppen azon princípiumokon épülve, a’ mellyckbe az Ország Rendéi semmiképpen megegyezni nem akartak, mellynek káros következései eléggé kifejtódtek. De éppen azért, hogy az Ország Lakosinak vagyona ne légyen tovább is bizonytalanságban, minthogy ez igen közönséges nyomattatás, mellyotmég az Adózó Nép ,s érez; továbbá is a’ Elölülőnek javallatához ragaszkodtak, hogy mindenek előtt ezen Tárgy felvétethessen. A Lipto, Somogy Varmegyei követek ellenben tsak abba állították tnegutasittásaik szerint szavaikat, hogy stente lege, si et effertus provisorin« dispositionis cessaret, omnia ad indeterminatum , plurimis certe confusionibus obnoxium statum recidere, et ideo praeferentissime in hoc objecto legales provisiones fieri oporteret. Ouod quum conciliationis etiam eflicacissimtim medium foret, istud incunctanter amplectendum, Praeses quoque Statibus commendare non cessavit, eo, quod taliter citra Resolutionis Regiae retractationem, desideriis Statuum et OO. satisfieri valeat, et non modo nihil in obversum decisi, imo vero, dum Propositionum Regiarum altera, per postremam de modo pertractationis Deputationalium objectorum Repraesentationem plene exhausta est, et citra Resolutionem nihil amplius de illa agi potest, legali potius Comitiorum ordini conformiter agendum sit, si immediatae subsequae Propositionis Regiae, ipsas Correlationes respicientis pertractationi manus admoveatur. Comitatuum etiam Pestiensis et Mosonicnsis Nuncii, non diffitebantur quidem, legislativam potestatem tunc vel maxime laesam fuisse, dum Comitiis anni 1811, in quibus Correlationes pertractatae fuerunt, vix dissolutis, nclutum provisorio Decreto mediante, talia principia stabilita sunt, quae SS» et OO. in Comitiis consensu suo nullatenus probare voluerunt, quorumve damnosa consectaria se successive evolverunt; — ut proin continuae proprietatum fluctuationi obvietur, Correlationes privatorum, conformiter ad Praesidis desiderium, illico in pertractationem assumendas esse statuebant. Liptoviensis e contra etSümeghiensis Comitatuum Nuncii, provocative ad positivas Instructiones suas, porro eti-
