1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 78. ülés
SESSIO SEPTUAGESIMA OCTAVA. lömbözésekben pedig tsak privatusok, es azok között is tsak a’ vagyonossabb részé az Ország lakossainak foglaltatik, tsak ezeknek, nem pedig az egész Ország Massájának használna az el rendeltetés; Bizonyos az is, hogy az Adón, e's a’ Só árán való segedelem után sokkal nagyobb az Ország lakosinak *ohajtozása, mint a privatus pénzbeli egybe köttete'seknek el rendelése után. Meg is Írták már a’ követek Commit* tenseiknek, az Ország Gyűlés el határozásait, hogy minő rendet választott a’ tárgyakról való tanátskozásban, e's ebben a’ törvényhatóságok is immár egészen meg nyugodtak, hogy a’ Consti* tutionak fó sérelmei, és az Eldkellö gravamenek orvosoltatása, mellyekben az adó, és a’só ára is foglaltatnak, elöbb, mintsem más Törvények hozásába ereszkedjen az Ország Gyűlés, el rendeltessen, és az után az Országos ki küldöttségeknek munkái, mellyek nem kevésbé a’ köz igazgatásnak javittása által a’ köz boldogságot eszközük, vétessenek tanátskozás alá. Ettűl tehát már most a’ követek el nem álhatnak, ha tsak Committenseiktöl az álhatatlanságról vádoltatni nem akarnak; — ’s ezen véleményhez jelentették ki magokat a’ Komárom, és Heves Vármegyei követek is. Az eránt, hogy az illyes parantsolatok által történt Rendeléseknek meg szüntetése, már az előbbi Felírásokban Diaetalis végzésbe mentt légyen, külömbséget tett a’Kalotsai Káptalan követ je az ollyan tárgyak között , a’ mellyekrűl, ha a’ parantsolatok által tett Rendelések meg szűnnek is, vagyon és fenn marad a’ törvényes Rendelés, a’ miilyen t. i. az ujjonczok, és az adó eránt való tárgy, és azon tárgyak között, a’ mellyekrűl törvényes Rendelés nints u. m. a’ pénz változásához alkalmaztatandó el rendelése a’ privatusok et egentiorem hominum classem gravent, istud e contra privatos, et hos inter potentiores tantum, et non universos Regnicolas respiciat. — Inncgabile etiam est, in materia Contributionis, ac pretii salis, alleviaincn per regnicolas magis exoptari, quam privatarum correlationum regulationem. — Ordinem, quo objecta Comitialia assumenda sint, Nuncii jam etiam suis Committentibus retulerunt, et jurisdictiones plene in eo conquieverunt, ut vulnerum Constitutioni illatorum resanalio primum praeferentialia gravamina, et haec inter negotium Contributionis et salis, alterum locum teneat, ac tandem opei'ata Deputationalia, quae per administrationis publicae coordinationem, felicitatem publicam pariter promovent, in pertractationem sumantur, ab hac proinde serie Auncii, nisi inconstantiae argui velint, recedere amplius nec possunt. — Cujusmodi opinioni mox Comitatuum etiam Comaromiensis et Hevesiensis Ablegati adstipulabantur. * \ Reflexe ad id, quod jam in priore Repraesentatione Statuum Regni, sistendarum edictalium dispositionum principium in Conclusum Diaetale abiverit, Capituli Colocensis Nuncius magnam omnino inter objecta illa et haec, quae correlationes respiciunt, disparitatem subesse reflectebat; eorum quippe intuitu, signanter, in objecto statutionis tyronum, et Contributionis , cessantibus Resolutionis Regiae dispositionibus, superest positiva legum provisio, —• e converso, de privatorum correlationibus nulla praeexi- 60*
