1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 78. ülés
HETVEN - NYOLCZAD1K ( LES. tehiít kimerittetett már a’ Királyi előadásoknak 2-dik pontja, és e’tárgyban már most tovább munkálódni úgy sem leliet, míg Eo Felségének utasittó Kir. Válasza el nem jön; Tennészetessen következik tehát a’ 5-dik pont, melly a' pénzbeli szövetkezéseknekTörvényes el rendelését kiványa, és így az Ország Gyűlés tanátskozásainak Rendje is egyenessen azt hozza magával, hogy ezen tárgy azonal fel vétettessen. Melly ha a’ többség áltál ellenkezőleg határoztatna, a’ szollő követek ebbéli nyilatkoztatásaikat a’ Jegyző könyvbe iktattatni kérték. Ellenkeztek tovább is a’Nyitra, Trentsén, Bars, Veszprém, Borsod Vármegyei követek, mert ámbár mindnyájan kiványák, hogy a’ privatusok között a’ pénzbéli egybe köttetésekre nézve, még ezen Ország Gyűlésen meg történyen az el rendelés. De éppen azért mindenek előtt a’ törvényen kívül tett Rendeléseknek meg kell szűnni, mert ez már, a’ más előbbi sérelmes tárgyak eránt is Országos végzésbe és Felirásba ment — Ulászló Királynak Diplomáját is ugyan azon kezdődni látjuk, hogy mind azon Törvényei ellenkező rendelések, mellyeket Mátyás Király tett volt, meg szünyenek; úgy az 1631. 2. és 1687. 6. artieulusok nyilván mutattyák hogy minekelőtte az Ország Rendei Törvény hozáshoz nyúltak volna,előbb minden történtt sérelmeknek meg: kellett szűnni, és orvosoltatni. Ezen példa láttatik az 17Q0-diki Ország Gyűlésen is Jósef Császárnak Rendeléseire nézve. — De egyébberánt is nem lehet meg engedni azt, hogy ezen tárgy előbb való volna, az Adó, és a’ Sónak tárgyánál, mert ezek közönséges terheltetések, a’ köz boldogságot érdeklik, és leg inkább a’ szegényebb sorsú rlassisát az Ország lakosinak nyomják; a pénzbeli szövetkezésekben való kunon possit, sed potius immediate subsequam, in ordine quippe tertiam propositionem, quae in specie correlationes privatorum complectitur, assumere oporteat, et sic indilata correlationum pertractatio, jam et ex ipsa naturali Comitialium objectorum serie necessaria evadat. — Cujusmodi sensum suum, si pluralitas nefors aliud decideret, etiam Diario inserendum postularunt. Contrarium et porro tenebant Co mitatuum Nitriensis, Trenchiniensis, Barsiensis, Veszprimiensis et Borsodiensis Nuncii, qui recte ideo, quod correlationes privatorum decursu hujus Diaetae positiva lege definiri, omnes aequaliter anhelent, praeviam omnium, quae hanc in rem Resolutione Regia disposita sunt, retractationem necessario deposcendam esse statuebant, quum id ipsum relate etiam ad alia similia gravaminum objecta, jam pro Diaetali concluso praestabilitum, et rcmonstratum habeatur. — Diploma quoque Uladislai Regis, ab abrogatione omnium eorum, quae per Mathiam Regem legi haud conformiter. disposita fuerunt, sumit initium; — ita ex Art. 2-do 1681. et 6. 1687. patet, SS. et OO. non prius, ac ubi cunctae laesiones reparatae fuerant, condendis novis legibus semet accinxisse; — simile denique exemplum quoad dispositiones Josephi Imperatoris, in Actis Comitiorum xknni 17Q0. exstat. — Sed nec secus admitti poterit, ut multo graviora Contributionis et salis objecta, correlationibus privatorum postponantur, quum illa omnibus communia , eaque publica onera constituant, communem etiam felicitatem tangant,
