1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 74. ülés
SESSIO SEP IT AESIM A QUARTA.1 20q tloi Ország Gyűlésben Törvényes kötelességekre figyelmetcsekké tétetve vak-inak ; a’ inelly princípiumok tehát a’ Státusok feleletekben vágynak, azok mind tökélletessek, és azokhoz ragaszkodik. Mindazonáltal az egyesülésnek kedvéért, ha a’ dolgot, a’ mint az Elölülő javasolta, némelly hozzáadással úgy közülni lehet, hogy a’ kivántt czélnak megfeleljen, a’: resensus vagy: /ion probari kimondásnak elhagyásától nem idegenséget jelentette, ’s azért az Elölülő modosittásában a’ szavakat: praeviis edictis conformatae exfiiterint illy formán bővíttetni kívánta : receptis per eadem (Fora Judiciaria) praeviis Edictis in obversum Articuli 12. *79°f1 conformatae exfiiterint. — Ezen előadásban ugyan sokkal több van, minta’ miket az Előlülő kimondatni akart, és ez már azon aggodalomnak is megfelel, hogy nem tsak a’ történtt dolgok, hanem magok a’ Bírák is kűJLonÖssen, és az ő Tetteik, Itéleteik érdekeltelvén, ezeknek másithatósága el nem zárattatik. ■— Mindazonáltal az Előlülő a’ hoszszas vetélkedéseknek eltávoztatásáért, az előadást elfogadta, és a’ Státusokat is annak elválolására serkentette. De az ellenkező rész még ebbe sem nyugodott meg. — Nevezetessen a’ Sopron Vármegyei követ ebben is tsak a* factum előszámlálását, de nem azt látta nyilván kimondatni, hogy improbáltatik, a’ Törvénytelenséget pedig nyilván ki kell monclani; — ha bar a’ Bíráknak személlyes tekintetére nézve, hajolhatott volna is ennek elhagyására, de minekutánna a’ Fő Rendek előbb tsak a’ Birák megkéméllésekből okoskodtak, most pedig már azt mondják 1) quod hic non de redarguendo judice agendum sit, nec adhuc de valor e latarum sententiarum quaeftio ver* gendum sit, nec adhuc de valor e lata-tfitur, verum absolute duntaxat de le* rum sententiarum quaestio vertatur, Jegyző Könyv 11-dik Darab. ctis etiam Comitialibus anni 1811 ad explendam legalem suam obligationem reflexi, exstiterint. — Unde principia in Responso Statuum et OO. praes tabilita, sua quoque opinione retinenda quidem; nihilominus ad promovendam conciliationem, si rei, ut Praeses desideraverat, exiguo additamento succurrendum est, — hoc scopo nec ab eo se alienum esse dicebat, ut verbis: resensus, vel: non probari exmissis, loco verborum: prdeviis Edictis conformata sunt, substituantur sequentia: receptis per eadem (Fora Judiciaria) praeviis Edictis in obversum Articuli 1?. 17Q0/1 conformatae exstiterint. — Propositionem hanc Praeses equidem cnunciatione sua latius patere, eaque mediante difficultati quoque illi obviari statuebat, ne dum ea solum, quae facta sunt, commemorantur; Judicum vero, ar in specie latarum per illos Sententiarum nulla fieret mentio, «— via ad ulterius de Sententiis his statuendum praecludatur: nihilominus ad praecavendas ulteriores hac in parte disceptationes, eandem parte ex sua acceptavit, et ad illam amplectendam Sttuas et OO. hortatus est. Comitatus interim Soproniensis Nuncius, hac quoque modificatione nonnisi factum ipsum, et non etiam Judicum operationes, liarumque necessariam improbationem contineri obvertens, porro quoque in obversum ita argumentatus est; quod esto ab hac improbatione, e personarum etiam respectu lubens recederet, id tamen praestare amplius non possit, quum Exc. Proceres hucdum nonnisi Judici, bus, eorumque auctoritati parcendum statuerint, — nunc vero 1-mo verbis: quod hic non de redarguendo Judice a-53
