1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827

1926 / 74. ülés

208 HETVEN - NEGYEDIK ELÉS. a’ Státusok, hogy t. í. ezzel éppen nem akarják megelőzni a’ Privátusokra néz­ve teendő intézeteket, hanem tsak az alapos Törvényeknek sérthetetlensége* ; két pártolják. — De ellenben megfor­dítván az Argumentumot, ha a’Bírák Teltei elhalgattatnak, méltán icliet tar­tani, hogy az eddig törtent‘t és még az Ország Gyűlés alatt is történhető Bí­rói Tettek ellen az erányosíttás alkal­matosságával már kifogást tenni nem lehetvén, sok igazságtalan károsodá­sok orvOsoltatlanűl maradni fognak; inert a’mint Somogy Vármegyének kö­­vetje előadta, él mellőzvén azon időt, midőn már a’ Bankó - Czédula rósz pénzé vált, hogy arról nem lehetett Törvény szer íntűi élni. de a’régi Adós­ságokat Törvény.szerint ezüst pénzbe kellett volna vissza, adatni. 2) Voltak aranyba ezüstbe költi. Adós Levelek, mellveket mind akTürvény mind a’ ter­mészetes Igazság,.ugyan azon pénzbe parantsol megfizettetni. —s De a’ Bí­rák még akkor is, mikor már két ötöd részre letetetett a’ Váltó jCzéduláknak hetsfe, mind ezen ezüst tartozásokat tsak papirosban ítélték, melly a’ vilá­gos Törvény ekei len , esnem Törvény nélkül esett. Ezen részben tehát, ha bár a’ Scalaris Adósságok szóba nem jönnek is, nyilvánvalóképpen a’ Tör­vény ellen vétettek a’Bírák; azért a’: non probari kijelentés mellett tovább is megmaradtak. praeoccupare velle. — E converso in­terim majori cum fundamento dubita­re licebit, an actis et factis Judicum, hac vice silentio praeteritis, de bis sub­inde, ubi de Correlationibus agendum erit, amplius aliquid disponi valeat? pro quo casu, quantas Partium laesio­nes, quae et antehac, et sub ipso de­cursu praesentium Comitiorum evene­runt, irreparatas manere oportebit? — finde expressionem: non probari, por­ro quoque retinendam statuebant, eo a fortiori, quod, ut in specie Sümeghien­­sis Comitatus Nuncius reflectebat, mis­sis etiam iis, quae Epocha Schn edu­rum Bancalium agi configit, qua va­lóié earum successive decrescente, Ju­dicium Legibus conforme de iis ferri non potuit; — fuerit tamen et de an­tiquis Debitis, praeterea de stipulatio­nibus in auro et argento factis, judi­candum; — quae juxta positivas Leges, et naturalem quoque Justitiam, in ea­dem monetae specie restituenda fuis­sent: Judices tamen tunc quoque, dum Seba educ Bancales, jam duas quintas valoris amiserant, haec justae ligae de­bita, nonnisi in Charta adjudicave­rint; in hac proinde parte, etiamsi debita Scalaria non considerentur, fa­ctum Judicum in positivas Leges omni­no inpingat. Poson \ ármegyének követ je ha­sonlóképpen nem tartotta tanátsosnak a’ Bírákat halgatással elmellőzni; mert a’ Birói hatalom, a’ Törvényhozó és végrehajtó hatalommal az országiásnak egybefoglalt eszköze; valamint tehát a’ végrehajtó hatalomtól a’ 12. 17g0/l Articulus ellenére kiadott parantsola­­tok sérelmet gerjesztenek, ligy a’ Bí­rákat is érdekelni keik, annyival in­kább, mivel már az 1811-dik Eszten-Posoniensis quoque Comitat us Nun­­cius, minus-consul tum esse credebat, Judices hoc loco silentio praeterire; Judiciaria namque potestas, cum legis­­lativa ac exeeutiva potestate, totidem constituunt Regiminis, sibi invicem jun­cta adminicula, si proinde Mandata in obversum Articuli 12. 17Q0/1 edita. Gravamen constituunt, Judicum etiam acta et facta eatenus perstringi debe­ant, tanto a fortiori, quod Judices A-

Next

/
Thumbnails
Contents