1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 74. ülés
SESSIO SEPTUAGESIMA QUARTA. W közölhetjük; oily kifejezésekkel kell tehát élnünk, hogy elfogadhatóvá tegyük Ö Felségénél előadásunkat, már pedig a’ Resensus, improbari kifejezések igen élesek, és a’ legfőbb Bírói hatalom a’ Fejedelem kezében lévén, ez által nem egyedül a’ Birák, hanem a’ legfelsőbb hatalom is illettethetnének. Ki lévén tehát abban a’ mit az Elölülő kimondott, fejezve minden részrűl a' sérelem, azt mint legkémélletesebbet elfogadtatni javasolták, a’ Baranya Vármegyei Kővet tsak egjedűl azt kivánván még hozzá tétetni, praeviis edi• ctis in obversum Articuli i 2-mi lygoyl conformatae sint. Szóltak ez ellen a’ Trenchén, Vas, Bars, Somogy, Ungh, Borsod, Marmaros Vármegyei követek, az elő adott módosításban nem találván elegendő fenntartását a’ Törvénynek és megnyugosztaltatásokat a’ Törvénytelen Bírói Tettek ellen. Mert abban tsak a’ megtörtént dolog, nem pedig a’ Birák tette érdekeltetik, nintsen benne az: per íjuos fuerint conformatae, meg kell pedig a’Bírákat különössen, az ő Tétjeikre ügy mint az ítéletekre nézve érdekelni. — Tartozik a’ Törvényhozó Test a’ Törvénynek, lí.m. a’ 12-dik Articulusnak sikerét fenntartani, és a’ követek utasításaik szerint való kötelességek ellen nem tehetnek. — A’ Bíráknak határja a’ Törvény, és a’ magok Lelki esméretc, mellyen a’ Bírák ezen esetben világossan tovább mentek, és a’ Törvényhozó hatalomnak feddését ^megérdemlik; gyengébben pedig már ezt kijelenteni nem lehet, mind az által: non probari. De a’ Fő Kendek azt tartják, hogy a’ legkissebb kijelentés is a’ Birák Tettei ellen, már megelőzné, az erányosítás Matériájában teendő intézeteket; ügy látszik, nem voltak figyelemmel a’ Fő Rendek arra , a’ mit már az első felelctjekbcn kijelentettek nere Judiciariam potestatem, proinde ad supremam quoque Suae Majestatis Sacratissimae auctoritatem referantur. Ilorum omnium motivo, et quod per Praesidium proposita modificatione subversans praejudicium non jam adaequate solum, sed et cum debita convenientia proponatur, eandem acceptandam svadebant. — Ablegato Comitatus Baranyensis id unum addendum proponente: praeviis Edictis in obversum Art. 12. I79O/I conformatae sint. Obvertebant Comitatuum Trenchin, Bars, Sümegh, Ungh, Borsod. Marmaros et Castriferrei Ablegati: propositam modificationem, nec ad conserv andas in futurum Leges, neque vero ad praecavenda dehinc illegalia Judicum facta suffecturam, quum nonnisi rem gestam et non etiam Judicum facta perstringat. — Interest profecto, Judicia hac in re perstringere, quum Legum, signanter Articuli 12. I79O/I conservatio, ad partes muneris potestatis legislativae spectet, Nunciis praeterea ab Instructionibus suis recedere cautum sit. Dum autem Judices activitatis suae limites, quos lex et propria eorum conscientia definit, transgressos fuisse dubio caret, et hoc ipsum per legislativum Corpus subsumi debet, id verbis lenioribus, quam quae proponuntur, praestari non potest. Sollicitudini porro Exc. Procerum in eo declaratae, quasi Judicum commemoratione principia Correlationis privatorum praeoccuparentur, per id obviatum jam est, quod Status et OO. in primo suo Responso declaraverint, se hoc suo facto fundamentalium duntaxat Legum sanctimoniam conservare, non autem privatorum Correlationes 52*
