1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 74. ülés
206 HETVEN - NEGYEDIK C'LÉS. eltávoztatní, melly a’ Bíráknak feddése által könnyen feltáinodhatna. — Éppen az I79O uiki Ország Gyűlésnek példája is útmutatásul szolgálhat; mert nz Urbárium 171)7. Esztendőben Királyi parantsolat mellett hozatván Törvényes gyakorlásban, 23. Esztendeig a’ Törvény-Székek mindenkor a’ szerint Ítéltek; még sem volt szó arról, hogy a’ Bíráknak ezen Tetteket meg kelljen feddeni; a’ mostani előgondos Királyi Rendelés is pedig, a’ pénz dolgában szint oily természetű, mint az Urbárium volt, mert Törvény sem ary ■ vL-It, sem erre nintsen. — De midőn ugyan ezen Üzenetnek előbbi czikkelyében megesmértetik az, hogy erőltettek a’ Birák Patens szerint ítélni, mitsoda következtetéssel lehet még is ellenek a’ Feddés, midőn az erőltetés már kirekeszti az őnn akaratot. — A’ Biráknak hathatóságokra, és szükséges Tekintetekre is nézvén, nem jó ezen feddést reá jók kimondani, mert nem egyes személlyekről, hanem az egész Birói hatalomról vagyon a’ szó, mellynek auctoritássát, ha maga a’ Törvény hozó Test gyengitti, rósz következéseket húzhat maga után. — E- gyébberánt is a’ teendő intézetekre a’ privatusoknak pénzbéli erányosíttásába semmi káros befolyása nem lehet, annak, ha a’ Birák megfeddése elmarad is, mert mindenkor a’ 12-dik Articulusban 1790yi meglészen az óvás, ellenben ha a’ Bíráknak Feddése által a1 Tetteik megerőlelenittetnek, nehéz lészen az általok hozott ítéletekben rendeléseket tenni, mert már mintegy' megelőzve lészen azon principium, hogy a’ mi ekkoráig Ítéletek által elintéztetett, az meg nem álhat. — ^ égre oda is szükséges tekinteni, hogy .a’ Törvényhozó hatalomnak integritássát akarván helyre állíttani, ezt tsak egyedül O felségének megegyezésével esz-milibus oriatur, quae certe ejus indolis est, ut illam omnimode praecavere consultissimum sit. — Urbárium quoque, ut ex Actis Comitiorum Anni 17Q0/1 patet, Anno 1767 pariter nonnisi mediante Resolutione Regia introductum fuit; Judices secundum illud annis plane 23 judicarunt, quin ullum eorum vel subsumi contigerit. — Eadem, modo, est ratio Provisoriae, in ro Correlationis privatorum editae Resolutionis, utrohique enim Legis desideratur auctoritas. — Sed amplius est quod Status et OO. in immediate praecedenti §pho Judices ad Sententias in sensu Patentalium ferendas obstrictos fuisse innuant; hoc proinde facto illos extra ictum responsabilitatis constitui recognoscant; situs enim in quo arbitrium, ac libera agentis voluntas cessat, omnem inputationem excludit. Nec agitur hic de singillativarum personarum facto, sed in genere de legali Judiciaria auctoritate; haec si publico legislativae potestatis facto subsumatur, non vilescere non potest. — Caeteruin si a subsumptione Judicum praescindatur, nihil fit, quod rogandis circa Correlationes Privatorum Legibus aliquando obstet; — metuendum autem est, ne sententiarum invigorositate, facto inprohationis Judicum declarata, declaratio haec quaestionis de vigore Sententiarum decisionem praeoccupet. — Dum demum Status et OO. legislativac potestatis integritatem, hac etiam in parte restaurare cupiunt, et restauratio haec non secus, ac cum annutu Suae Majestatis Sacratissimae impetrari valet, omnes eatenus propositiones talibus expressionibus adornare convenit, quae rem propositam acceptabilem reddant; acriores interim illas: resensus, aut: inprobari, expressiones scopo huic nequaquam responsuras eo clarius est, quod ad omnem in ge-
