1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 74. ülés
'205 SESSIO SEPTUAGESIMA Ql ARTA. közlött javallatában, a’ szavak után: et facto executivae poteßatis, következő változtatást adta elő: atque etiam inde dimanantia, silentio praeterire, quod Fororum Judiciariorum sent en. tiae, quae utique pro legi conformibus recognosci nequeunt, praeviis Edictis conformatae exfiitérint. — Cum interim etc. Reá állottak erre a’ Pest, Baranya, Szathmár, Sáros, Temes, Torontál,Posega, es több Vármegyéknek, Fehérvári Káptalannak követjei, és a’Posonyi Prépost, mert az 1811 Felírásnak befejezésében mag^k az Ország Rendei azt mondották : si Majeftas Veftra Sacratissima voluntati suae ultro inhaeserit, tunc, quia vis Imperii penes eandem esset, nos reluctari non possumus. Ez megtörtént, mert eljött a’ Patens, és a’ Bírák a’ szerint ítélni köteleztettek. A’ 12.Articulusbnn I79O/T ngy,in benne vagyon, bogy a’ Törvény- Székeknél a’ Pátensek el ne fogadtassanak, és hogy a’ Bíró tsak Törvény szerint ítéljen, de Törvény nem lévén, a’ Birák a’ szerint nem ítélhettek, a’ mint azt ugyan azon Felírása az Ország Rendéinek már előre megmondta; azonban a’ Törvényhatóságok, és maga a’ Királyi Curia is ellenkező kérelmeket terjesztettek O Felsége eleibe, de minekutánna sikere nem volt, valamint az Ország Gyűlésnek többszöri felírása O Felségét el nem mozdíthatta szándékától, úgy a’ Biráktúl magoktól hathatossabb eszközlést kívánni nem lebet. — Minekutánna magok az Ország Rendei már 1811-dikbe megesmerték, hogy az Országló hatalom ereje a’ Fejedelem mellett vagyon, és hogy annak ellent állani nem lehet, hogyan lehet tehát a’ Bírákat e’ részben valamelly teher alá vetni? de magát a’ kérdést is , ó. m. a’ Királyi hatalom batárinak feszegetését tanátsosabb Jegyző Könyv Il-dik Darab. aut verő post voces: et facto executivae potestatis, sequenti ratione modificandum svasit: atque etiam inde dimanantia silentio praeterire, quod Fororum Judiciariorum sententiae, quae utique pro legi conformibus recognosci nequeunt, praeviis Edictis conformatae exstiterint. Propositioni huic adstipulabantur Ablegati Comitatuum Pest, Baranya, Szathmár, Sáros, Temes, Toronták Posega, et aliorum complurium, cum Albensis Capituli Nuncio, et Praeposito Posoniensi, statuentes: anno jam 1811 Status et OO. Diaetaliter congregatos, mediante sua Repraesentatione, declarasse: si Majestas Vestra Sacratissima voluntati Suae ultro inhaeserit, tunc, quia vis Imperii penes Eandem est, nos reluctari non possumus. — Casus hic subin reipsa evenit, quia editis Patentatibus, Judices ad Judicia secundum illas ferenda obstricti fuerunt. — Articulus quidem 12. I79O/I Patentalibus et Edictis in Regni Judiciis locum non esse innuit, et Judicia ad ferendas in sensu Legum Sententias obstringit; Lege interim hauil praeexistente, Judices secundum Legem judicare non poterant; — Jurisdictiones porro, et ipsa etiam Curia Regia, in obversum eorumdem Edictorum iterato repraesentarunt, nihil proin a se desiderari passi sunt; et ideo posteaquam eorumdem Rcmonstrationes effectu caruerunt, ea tenus culpa hac eo magis vacare debent, quod nec ipsi quidem Status et OO. Diaetaliter congregati, iteratis suis Repraesentationibus. Suam Majestatem Sacratissimam a proposito dimovere potuerint, imo in antecessum declaraverint, quod relucts tioni locus esse non possit. Verendum etiam est, ne in perstrigendis Judicum factis, quaestio de potestatis Regiae U- 52
