1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827

1926 / 60. ülés

HAT VA NOD IK ÜLÉS.

tói kellett felszabadítani egy Helységet, oily felettébb clrontatott a’ Kamara Bírósága által. — De a’ Fiscus maga is, midőn 17Q0-ben arról panaszolkodott, bogy a’ Törvényhatóságok nem akarják tellyesíteni cs végrehajtani a’ Kamara ítéleteit, megesmérte, hogy tsak megszaggatott, nem pedig békességes törvényes usust gyakorol a’ Kamara a’Bíróságával. De Jo’seí Császár Rendelése is azt mondja, hogy addig míg az Ország Rendei e' Tárgyban más Rendelést nem tesznek, állíttya rendszabásait, mellyel bizonyossan nem mondott volna , ha Törvényben sarkalhatta volna a’ Kamara Bíróságát. — Mind ezeknél fogva a’ Kamarának sem Törvényből sem törvényes ususból, a’ Só praevaricatiokhan való Bíróságát el nem esmervén, hogy annak elintézését azon Bizottságra, mellyről a’Trenchén Vármegyei Követ emlékezett, hagyni nem lehet, hanem minekutánna a’Fő Rendek állatós (positivus) ítélő Biróság Jussát akarnak a’ Kamarának tulajdonítani, már most azt világossan megtagadni, azért is szükségesnek találták a’ Statusok, mert ha ellene nem mondnak, majd a’Bizottság is a’ Fő Rendeknek állíttását fogja tekintetbe venni, és mivel már most jobban is ki van világosítva, hogy sok ^ ármegyékben a’Kamara a’ Bíróságát nem gyakorolhattya, az usussa is tehát nem erős, és nem egy forma. — Melly állító okok ellen, jójlehet az Elölülő ellenkezőket adhatott volna elő, de látván a’Statusoknak eltokéllett közönséges akarattyokat, az időnek megkéméllése végett, maga megnem egyezése mellett engedett, ’s annál fogva c részben a Czikkely meghagyattatott.

degeneraverat, dum Camerales Officiales Salis praevaricatores, e Comitatibus, qui usui huic refragantur, in Harmatiam plane abducerent, ac hoc facto, non Jus solum Dominale, ac Leges de Impensione sonantes violarent, verum cum miseris quoque Contribuentibus tam dirum in modum agerent, ut in Comitatu signanter Ugochensi, Possessio quaedam, in sequelam Judicatus Cameralis, ad incitas plane redacta, per biennium ab onere Contributionali relevari debuerit. — Adductum a Postulatis Fisci Regii Anni 179.J ab adverso argumentum, contrarium recte probat, perhibet enim, Jurisdictiones Sententias Camerae executioni mancipare noluisse, atque adeo Judicatum Camerae ncc recognitum, nec pacifice exercitum fuisse. — In ipsa praelaudata Josephina Resolutione, extradatum eatenus Normativum, pro Provisorio, usque sanciendam nimirum in Comitiis legalem provisionem valituro, declaratur, quod declarare non oportuisset, si Judicatus Camerae in Legibus fundaretur. — Praemissis e rationum momentis, perspecto nimirum parte ab una eo, quod Judicatus Camerae Regiae, in casibus praevaricationum, nec Legibus, ncc legali innitatur usui, in compluribusque Comitatibus, nec hactenus quidem exerceatur, proinde neque firmus sit, neque uniformis; — parte vero ab altera, e Nuncio Excelsorum Procerum, illa haud obscure eluceat intentio, positivam plane Camerae Regiae addicendi judicandi potestatem- — in hoc rei situ SS. et OO. negotium, Deputationi, cujus Ablegatus Trenchiniensis meminerat, haud consulto concredendum rati, praeattaclum Camerae Judicatum, directe denegandum censebant, idque vel ideo necessarium fore arbitrabantur, quum Deputatio hoc in merito operatura, nisi contradictio interponeretur, asser-