1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 69. ülés
r - i*'< i l6ö HATVAN - KILENCZEDIK L LES. elő hozott okoknál fogva tovább is a’ jiirák eránt minden ki jelentest el melloztetni, ’s ez eránt, hogy ki ki magát jelentse ki, a’ követeket fel szóllitotta. _ De az ellenkező rész meg maradott az előbheni el határozásában, és azok mellé állottak még az Esztergom, Somogy, Tolna, Thurótz, Báts, Heves, Torna, Békés, Csanád^ Marmaros, Posega, Yerócze Vármegyéknek és Horváth Országnak követjei, és így a’ többség által a’ jelen felelet meg hagyattatok. — Továbbá Azt hogy, ugyan e’ tárgyban fenn álló Királyi Rendelések, és azoknak eszközöltetése, azonnal, és de facto meg sziintettessenek, tellyesithetetlennek és károsnak vélte az Elölülő. Mert igen sok confusiók lennének bélóle, meg kellene t. i. azzal együtt szűnni a’ Scalanak is, és így még a’ Banco-Czédulábanvett tökcpénzeket is ezüstben kellene vissza főzetni. Melly rendetlenség leginkább a’ Perekre nézve terjeszkedhetne, minthogy az Adósságbéli Perek Ország Gyűlés alatt is folyamotban lévén, könnyen a’ vissza élésekre alkalmatosság adódna. Eggyütt lévén pedig ügy is az Ország Gyűlése, és a’ privatusok között teendő Rendszabások O Felségének előadása között lévén, a’ Törvényes elrendelések hallasztás nélkül megtetethetnek , addig is pedig a’ zavarodásnak eltávoztatásáért. a’ provisorium Királyi Rendelést nem gátoltatni kívánta. — Ellenkező értelemben voltak: Nyitra, Sopron, Trentsén, Bars, Esztergom, Somogy. Árva, Heves, és több Vármegyék követjei; mert, ha az eddig való it.életjei is a’ Biráknnk (a’ mint megállitatott) törvénytelenek, a’ Törvénytelenségnek tovább való gyakoroltatását megengedni nem lehet; a’ nélkül is a’ provisoria Rendeléseknek, ha Törvényesek is, tsak addig lebet helye, míg az sa, singulos Ablegatorum ultro provocabat. — Verum illa Statuum pars, quae in contrariam abiverat sententiam, se- ab hac dimoveri passa non est, cui quum Comitatuum quoque Somogy, Tolna, Thurócz, Báts, Heves, Torna, Békés, Tsanad, Marmaros, Posega, Verótze, Strigoniensis et Regni Croatiae Ablegati adstipularentur, voto potioritatis praesens responsum in suo esse relictum est Tielate ad illud Statuum et Ordinum desiderium, ut praevigentes hac in materia Regiae ordinationes mox, et de facto sistantur: Praeses, hoc et inpracticabile, et damnosum reputans, graves, quae exinde enascerentur perplexitates, pluribus exposuit; sublata namque hoc facto scala, levata etiam in schaedis bancalibus capitalia, in conventionali mo'neta forent refundenda; — quae hinc in universas causas, ast praeprimis in causas debiti, sub ipsis Comitiis decurrentes, dimanaturae sint sequelae? quantis eo abusibus ansa sit. suppeditanda? facile perspectu est, quae cuncta evitari possunt, quum congregato caeteroquin Corpore Legislative , et materia Correlationum , in serie propositionum Regiarum occurrente, legalis sine mora provisio fieri, illucusque vero ad antevertendas perplexitates , Provisorii Regii Ordines manuteneri possint. At Comitatuum Nitra, Sopron, Trenchin, Bars, Sümegh, Arva, Heves, Strigoniensis et complurium aliorum Ablegati, contrariam eo motivo defendebant sententiam, quod si Sententiae Judicum (proud stabilitum est) illegales sunt, illegalium factorum continuatio tolerari vel ideo nequeat, quum caeteroquin omnis etiam legalis provisoria dispositio, solum usque confluxum Comitiorum du-
