1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 60. ülés
15 S E S SI Ö SEXAGESIMA. az a’ kérdés, van e’ Bírósága a’ Kamarának ? vagy sem ? azért az elintézést a’mondott Biztosságra l)ag^ átlátni vélte. — A Bars, és Ungh Vármegyei Követek Törvényből világos Bírói balalmát nem látván a’ Kamarának, az előbbi, azon szavatskát: clare, hozzá tétetni , az utóbbi pedig, minthogy nem tudatik az 1 785-diki Királyi Rendelés előtt volt e’ a’ Kamara gyakorlásában a’ Bíróságnak? ezen usust, mint argumentumot kihagyattatni kívánta. — A' Sáros Vármegyei Követ a’ helyett: refiexe ad illegalem originem tétetni kívánta: reßexe ad continentias Articuli etc. — Sopron Vármegyének Kövefje, hogy a’Bíróság kérdésével líjj vetélkedés ne tárnod jón, a’Törvényekből való feszegetést egészen elhalgatni, és tsak ezen 5 okokat elő-adatni javasolta: 1.) hogy ez által a’ Nemességnek sarkalatos Jussai, mellvek szerént idézés nélkül senkit megmarasztalni és károsittani nem lehet, sértetődik, a’ szegény adózót pedig a’ végső szükség menti, midőn Sót, a’ nagy ára miatt nem vehet. 2.) hogy a’parasztot sem pénzre büntetni, sem pedigannak büntetését ’Sigmond 3. Decrelumának 8. Articulussa szerént a’ Földes Urától elvenni nem lehet. 3.) hogy külömlife! e Vármegyékben külömhféle az usussa a’Kamarának, mert némellyekben a’ Vármegyékhez folyamodik a’ büntetés végett, másokban maga it él. Ezen 3 Argumentumokat is elegendőknek gondollya, Eő Felségének meggyőződésére. — Pest Vármegyének Követje, a’ Kamara Bíróságát úgy an méltó Gravamennek tart\a, de ügy vélte, hogy hamarább elérjük vele a’ czélt, ha a’ Kiküldöttség munkáját bevárjuk, mintha azonnal kivánnyuk az usust megváltoztatni, és a’ Kamara gyakorlását megtiltatni. — negotii hujus coordinationem , ad memoratam Deputationen» relegandam esse censebat. — Ablegati vicissim Comitatuum Bars, et Ungh, quum Leges, Gamerae Judicatum, positive haud deferant, ideo, prior, voculam: clare adjici, posterior vero, in quantum id, an Camera, ante Regiam Anili 1785. Resolutionem , in exercitio Judicatus praefuerit? haud constaret, desumtum ab usu hoc argumentum exmitti, Comitatus vero Sarosiensis Nuncius, verbis: reßexe ad illegalem or ginem haec: reßexe ad continentias Articuli etc. substitui desiderabant. — Ablegatus demum Comitatus Soproniensis, ab omni, quae disceptationibus ansam praebere posset, Cameralis Judicatus vellicatione praescindendo, sequentia solum, motivorum instar adducenda esse credebat: i-mo. quod eo Cardinales Nobilium praerogativae, vigore quarum, nemo, nisi citatus, ordineque Judiciario convictus, in rebus suis damnificari potest, violentur; miser autem Contribuens, comparando Sali, ob exageratum illius pretium, impar, extrema necessitate excusetur; — 2-do. quod secundum Ari. 8. Sig. Deer. III. neque Rusticus mulcta pecuniaria affici, neque Dominus illius Terrestris, Jure eidem poenam irrogandi, privari valeat; — 3-tio. quod usus ipse Camerae, pro ratione Jurisdictionum, diversus sit, in aliis namque, fine irrogandae poenae, ad Publicum recursum format, in quibusdam, ipsa Judicium exercet. — Atque tria haec argumenta, ad convincendam Suam Majestatem, suffectura censebat. — Ablegatus Comitatus Pestiensis, justam equidem contra Judicatum Camerae querendi adesse opinabatur ansam, scopum attamen , ab exspectando Deputations Operato, quam de praesenti desideranda vigentis usus subita immutatio/
