1825-1827 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 48. ülés
s E S S I O QUADRAGESIMAOCTAVA. 515 . telnének, nem lehetne panasz, de mindnyájoknak a’ votumok meghalgattátik, és a’ többség végez, tehát az idegenek tanátsa is nem puszta formalitásképpen hanem valódi hivatalos hozzá járulással alkalmaztatik a’ Magyar Camerális dolgokha'n, a’ mint ez a’ mostani Cameralis Jószágoknak collatió jáhan nyilván valóképpen is gyakorolt atik. — De meg a’ Vármegyékre is kiterjedni állították ezen befolyást, mert ha épületeket kell tenni, a’ Rajzolatok cs költségeknek eló számlálásai, a’ Magyar Kamarával kzöltetnek, onnend pedig Bétsbe küldettetnek , és ott rostáltattatnak. Az Elölülő még mind ezekből sem csmcrte el, állíthatónak lenni a’ Magyar Kamarának, a’ Bétsitől való függését, mert a’ mi azt illeti, hogy O Felsége, a’Magyar Kamarától feladott dolgoknak legfelsőbb megvi’sgálásában, mikent szokta Királyi Tanátskozását gyakorolni, az a’ dolognak valóban tsak puszta külső formája, a’ veleje a’ dolognak, mellyből a’ Magyar Kamarának kérdéses függőségét kihozni lehetne, az volna egyedül, ha azt meg lehetne mutatni, hogy a’ Betsi Kamara valamikor Rendelést adott volna a’ Budai Kamarának, de ezt állittani, nem lehet, mert minden viszsza - írás tulajdon Eő Felségének Nevében ’s alá írásával történik? — Így van a’ hivatalokra való ki nevezésekben, mellyékben Eő Felségének határt szabni nem lehet, igy minden egyebb Cameralis dolgokban is mindenkor magától Eő Felségétől jönnek a’Magyar Kamarára a’ Rendelések. —Hengenmüllernek haszon-bérlő Contractussa is tsak úgy történt, hogy ezen Ember magához Eő Felségéhez folyamodott, Eő Felsége pedig véle újjabb alkut tétetni rendelt; de tsak ugyan maga Eő Felsége adta ki reá Királyi végzését, és ügy ment a’ litate decidi, quod pro mera formalitäte haberi nequit, quum immediatum, eumque officiosum ad negotia Camerae Ilungaricae influxum redoleat quem Imperialis Camera in collationibus praeprimis Cameralium bonorum manifeste exercet, in nonnullis vero objectis plane ad Jurisdictiones quoque Comitatuum extendit, signanter ubi aedilicia publica ponenda sunt, quorum Plana et sumptuum projecta cum Camera Regia Hungarica communicari, abinde Imperiali Camerae submitti, et per hanc examini subjici consveverunt. Praeses interim, ex hactenus prolatis, Camerae Hungaricae ab Imperiali dependentiam, haud elucere dicebat; — modalitás enim, qua Sua Majestas in negotiis sibi per Cameram Ilungaricam substratis Consilia inire cupit, merae formalitatis est, ad ipsumque rei meritum tunc demum trabi, et exinde dependentia Camerae Hungaricae inferri posset, si per Imperialem Cameram ad Ilungaricam immediate, dimissorum ordinum adfuisset casus, quem tamen evenisse statui nequit: ex quo omnia Rescripta, Altissimo Suae Majestatis nomine et sub' propria subscriptione expediri soleant. — Idem obtinet in denominatione officiorum, idem in reliquis Cameralibus negotiis, in quibus illimitata Suae Majestatis est potestas, quorumve intuitu Altissimi Ordines recta a Sua Majestate proficiscuntur. — Ex adducto demum Hcngcnmülleriano casu, aeque nullum exsurgere argumentum. — Arendator enim hic, immediate ad Suam Majestatem Recursum formavit, Sua vero Majestas novum cum illo Tractatum iniri jussit, initumque Ipsa ratificavit, qui subseque penes benignum Rescriptum Regium Camerae Hunga- 129 *
