1825-1827 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 47. ülés
SESSIO QUA D R V GESI M A S E P T l M A. 505 minden mást kirekesztő erőre ne kapjon, és így az Ország Gyűlésnek lefolyását egészen kizárja, a’ Pétsi Káptalan követjének kívánsága szerint a* 25-dik lTcjOy'I Articulus eleibe, még a’ 60. 1715 is hozzá teletett, mivel ott világosabb meghatározásokkal van a’ jus Patronatus kijelentve. — Ellenben a’ Soprony Vármegyei követ azt találván, hogy e’ szerint úgy látzana, mintha az Insurrectiónak és Subsidinmoknak alkalmatosságán kívül, midőn t. i. a’Nemesi Jószágok is terheltéinek, semmi esetben sem lehetne az Egyházi Jószágok eránt rendeléseket tenni, mellyre pedig számtalan példák ellenkezőt mutatnak, ennek megelőzésére, jóllehet a’ Bars Vármegyei követ utasíttása szerint jelentette, hogy semminémű ollyas Tehernek, melly eddig a’ Nemességen nem volt, úgymint az Insurrection és Subsidiumon kívül, mások az Egyházi Rendre is, szint ügy, mint a’Nemességre, Ország Gyűlésen kívül való vettetését el nem fogadhat, sőtt a’ 8-dik 17jl Articulus ellen Ország Gyűlés tárgyául sem esmérhet; — mégis azon szavak: occasione Insurrectionum et Subsidiorum latae, kihagyattattak; mert ámbár az Egyházi Rendnek egy féle jussai vágynak a’Nemességgel, de a’ kötelességei még is a’ Fundatiónak czélja és akaratja tekintetéből nagyobbak a’ Nemesek kötelességeinél. Hanem a’ Kalocsai Fő Káptalan követ jenek észre vételére, minthogy az Insurrectiónak és Subsidiumoknak, mellyek kihagyattatnak, idaeájában nem magok az Eg} házi Jószágok, és annak jövedelmei , hanem tsak a’ teher volt szempontba véve, most tehát azon szavak helyett: bonis et proventibus Ecclesiaflicoriun, tétetni kívánta: oneribus per Ecclesiafticos supportandis, és a’ változtatás el is fogadtatott. A’ Pétsi Káptalan követjének pedig azon meg-pere possit interpretationem, quae omnem alium, proinde et Comitiorum excludat influxum, svasu Ablegati Capituli Quinque-Ecclesiensis art. 25-to I79O/T adjectus est: art. 60. 1715, quo Jus Patronatus clarius delinitur. — Ex adverso Comitatus Soproniensis Ablegatus , exinde illam necti posse credebat consequentiam, ac si extra casum insurrectionis, et subsidiorum, quae nimirum nobilitaria quoque feriunt possessoria, de bonis ecclesiasticis decerni nihil quidquam posset, cujus tamen innnumera in legibus exstant vestigia; — Cottus vero Barsiensis Ablegatus, in conformitate instructionis suae declaravit, se in nullum, praeter insurrcctionem ct subsidia, quae nobilibus quoque communia sunt, inponendum seu Clero, seu nobilibus extra comitiale onus consentire, • -immo illud, ad mentem art. 8. 17jl nec pro materia Tractatus Diaetalis haberi posse. — Eo tamen non obstante, verba: occasione insurrectionum et subsidiorum latae exmissa sunt; utut enim Clero eadem sint, quae nobilibus jura, illius tamen, e consideratione fundationalis bonorum ecclesiasticorum indolis, longe majores sunt obligationes. — Quum interim Metropolitani Capituli Colocensis Ablegatus, in exmissa insurrectionis et subsidiorum mentione, non ad ipsa bona et proventus Cleri, sed ad supportanda saltim per illum onera reflexum fuisse meminisset, svasu illius, verbis: bonis et proventibus ecclesiasticorum substituta sunt: oneribus per ecclesiasticos supportandis. — Erga illam demum Ablegati Capituli Quinque-Ecclcsiensis reflexionem, quod jus taxationis, non ex solo Supremi Patronatus, verum, uti posteriores Resolutiones Regiae habent, ex jure quoque Majesfatico profluat, ut utrumque distinctim 127
