1825-1827 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1925 / 25. ülés
H U S Z' ON ÖTÖDIK Ü L É S. 230 szidnak Jussát tsak az maga is megbizoriyitja, mivel a’ 67. Articulus állal 17Q0/T a’ Tudománybéli Fundatióknak hélyhcztctésekre nézve is Országos kiküldöttség rendeltetett; de a’ 70-dik Aftículusból 1723 is kitetzik, bogy Eő Felségé e’ Tárgyban az Ország Kendéit megbalgafni kívánja, azért nem lebet megtagadni, bogy az Ország láthassa, mi módon administráltatnak az ebbéli Fundatiók. Hanem a’6-dik pontban, azon szavak alatt: Jcta et rationes, mit kelljch érteni, az Előlük» világosította, t. i.: Conspectum Status activi et passivi: nem pedig a’ számadásoknak minden irományait. — A’ 7-dik pontra: a’ montanistiemn Operatumnak is ézen Ország Gyűlésén folyvást leendő felvételét, nem pedig új kiküldöttség" nek munkálkodására hagyatni kívánta a’ Zólyom Vármegyei követ, azon okból, mivel maga a’ Jelentó mostani Országos Kiküldöttség azt mondja ezen Tárgyról, hogy az Operatum és az. Articulusok ugyan készen vannak, és a’ munkálódó Deputátió eleget tett kiküldöttségének, de a’ princípiumok, mellyeket munkájának alapúi vett, nintsenek kitéve. — l gy de a’ princípiumok , magában az Operatumban foglaltatnak. és megtaláltatnak, nem szükség tehát az újjonnan való kidolgozása ezen Tárgynak, és e’ végett új Deputatiót rendelni. — Ennek folytában a’ Kormötzei, Beszterczei, és a’ többi Bánya Varosoknak követjei elő terjesztvén azUrburariusoknak terhes nyomattatásaikat, és sullyaikat, mellvek a’ Bányáknak mi vei tét eset is tetemesen lenyomják, könyörögtek, hogy mivel ezen Tárgyban leginkább szükséges az elosege'llés, annak Országos megvizsgál tatása, e's Törvény által leendő orvosol tatása ne hallasztasson, mert ha új kiküldöttség fog e’ dologban rendeltetni, tartani lehet altul, hogy haj»er factam Kegnicolaris Reputationis ]'ro eruendo Litterarium fundationum statu, per Articulum 67. I79O/I exmissionem; claros etiam Articuli 70. 1723 tenores rem egregie illustrare, ex quibus nimirum apparet Suam Majestatem hoc in merito vota Kegni Statuum exaudire velle, id proinde, ut Begnum videat, qualiter Fundationes illae administrentur difit cui tari quidem haud posse, clarificandum tamen censebat in puncto 6-to sub verbis: slct.a et Piationes non ipsum corpus ratiocinii cum eo spectantibus Documentis, verum conspectum duntaxat Status activi, et passivi intelligendum venire. — Ad punctum 7-mum Comitatus Zoliensis Ablegatus montanisticum Operatum non novae credendum Deputalioni, verum sub his adhuc Comitiis continuative assumendum urgebat ex eo, quod in Relatione modernae Regnicolaris Reputationis reflexe ad hanc materiam dicatur, Operatum et Articulos paratos quidem esse, operantemque Reputationem delata sibi defunctam fuisse provincia — sed principia pro basi operati assumpta desiderari, — at vero principia haec alioquin in ipso Operato contineri, et facili negotio ex illo abstrahi posse, novam itaque materiae hujus elaborationem supervacaneam esse, proinde et novae Reputationis exmissionem. — In hujus nexu Cremnitziensis , Neosoliensis , et reliquarum Montanarum Civitatum Ablegati Urburariorum Gravamina, et infinitos, quibus cultura fodinarum colluctatur obices fusius enumerando, — quum materiam hanc caeteris praeferre publici commodi ratio svaderet, ne hujus revisio, et rogandis Legibus adferenda medela, ultro differatur, impensius orabant; — verendum namque esse, ne, si nova hoc in merito Reputatio exmittatur, objectum hoc ad
