1825-1827 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1925 / 25. ülés
SESSIO V I G É S I M A Q U I N T A» 2-29 niillik, mind az Articulusoknak projectuma, mind, pedig a’ motívumok az eredeti kéz írásban meglévőn tulajdonos birtokában vagyon, 6 pedig mind hazafi szeretettnek bizonyítására, mind a’ nagy érdemű Szerző bazafiui buzgóságának állandó emleke kedvéért, nem tsak használás végett, hanem tulajdonosképpen a’ Hazának ajánlotta, hogy az Ország Leveles Tárában eltétetessen mellyet kész akár mikor által szolgáltatni. — Az 5-dik pontra az Esztergomi Fő Káptalan követje , a’ Státusoknak a’ fundatiók Jövedelmeinek ’s használásának megvi’sgálásában való Jussok ellen a’ 7j-dik Articulust 1715 hozta elő, hogy ott egyedül O Felségének van e’ részben a’ fő vigyázat, ’s rendtartás tulajdonítva. — Itt tehát azon princípiumot, ne Juribus seu Kegis seu Regni aliquid decerpatur etc., méltán alkalmaztathatnak lenni véli. — De feleltek erre a’ Szabolts, Beregh, és Bihar Vármegyei követek, hogy ezen fundatiók, az Ország fundusai, hogy azokban a’ Jus supremae Inspectionis, melly a’ citált Törvényben foglaltatik, Eő Felségének mint minden fundatiók Fó Patronussának a’ nélkül is tulajdona, de az Országot sem lehet kizárni abból, hogy tudja és lássa, mi történik a’ Haza fundatióival és ezek miként használtatnak. — Ezen jussa az Ország Rendjeinek világos, kétségben sem lehet venni, és szükség itten világosan fentartani,mind a’fundatiókra,mind pedig a’ Fundusokra nézve. — A’Horváth Országi követ pedig minden kétségnek elhárítására elolvasta a’ 15. Art. 17Q0/T mellyben világosan meg vagyon, hogy a’ Hazai neveltetés és Iskolai Tanításoknak egész Systemája kimunkáltattván megvi’sgálás, és Törvénybe hozás végett az Ország Gyűlés eleibe adattasson. — Mind ezeket az Előlülő azzal fejezte be, hogy e’ Tárgyban az Or-pote tam projectum Articulorum, quam deductionem motivorum, quod in originali manuscripto pleno proprietatis jure, in se translatum accepit, in contestationem sui in Patriam amoris, perennemque ardentis, quo meritissimus auctor in promovenda Regni commoda llagrabat, zeli memoriam non tantum pro usu, sed ad Regnicolare Archivum reponendum obtulit, seque illud dum et quando exhibere promptum declaravit.— Ad punctum 5-tuin Metropolitani Capituli Strigoniemés Ablegatus, Jus Statuum circa investigandos fundationum proventus, horumque dispensationem in dubium vocans, Articulum 7,%. 1715, quo Jus supremae Inspectionis in fundationalibus Suae Majestati reservatur provocavit, principiumque ne Juribus seu Regis, seu Regni aliquid decerpatur merito huc applicari posse ajebat. — Reddebant ad haec Comitatus Szaboltsiensis, Bereghiensis et Bihariensis Ablegati: Fundationes has esse Regno proprias, salvoque, cujus citatus Articulus meminit, Suae Majestati, qua supremo fundationum Patrono competente Supremae Inspectionis jure, nec Regnum)arceri posse a cognitione illius, quidnam cum Regni fundationibus fiat, et qualiter administrentur? — Jus illud Regni Statuum tam clarum esse, ut nec in dubium vocari possit, dignumque quod hic per expressum tam quoad fundationes, quam quoad fundos reservetur. — In hujus nexu Ablegatus Regni Croatiae ad tollendum omne dubium legit Articulum 15.179Q/'l, in quo elaborandum nationalis Educationis , coordinandaruinque publicarum Scholarum Systema Regni Comitiis, fine revisionis , et in Legum Tabulas relationis praesentari praecipitur. — Disceptationibus his terminum positurus Praeses, abunde probari, ajebat Jus isthoc Regni 56
