1825-1827 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1925 / 24. ülés
221 szedése által kívántanyilvánságossá tetetni, — Molly alkalmatossággal -a’ Trentsen \'ánnegyci köret, a’ Királyi Várótoknak volumok eránt azt az észrevételt tette , hogy minekutánna itt tsak a’ Jegyző könyvbe való beiktatásról van a’ szó, a’ mit az ő Ítélete szerint , minden követnek Jussa van kérni, ebben az ellenkező Városoknak votumai a’ Vármegyebeli követeket nem akadályozhatják. A’ Borsod Vármegyei követ pedig azt tette hozzá, hogy a’ Városok köretjeit, a’ V ármegyek kőve tjei vei egy latba venni nem lehet, es ha ezeknek a’ votumai meghalgattatnak, akkor a’ Jelen nem lévök követjeinek is meg kell halgattatni. Melly ellenvetéseket az Elölülő azzal világosított meg, hogy ha a’ Vármegyék követjei tsak magoknak akarnak valamit tartani, ott a’Királyi városok votumot nem praetendálhatnak, de a’ mi az Országos tanátskozásra való, abban a’ Királyi városokat a’ Hazai Törvények világos tartalma ellen, kizárni nem lehet. Viert ez nem magoknak a’ V ármegyéknek, hanem az Ország mind a’ négy Státusainak tanátskozása. E- gyébbaránt arról, bogy minő latban kellyen venni a’Királyi városok követjeinek votumait, itten nintsen szó, mert előre tsak a’ Vármegyebéli követeknek szavai jegyeztetnek a’ Többségnek kitudására nézve, de ezek után a’ Városokat sem lehet megfosztani a’ voksolástól. — Öszve számiáltatván tehát a’ Vármegyebéli követeknek szavai, a’ nevezetes Többség azon a’ részen volt, ’s annál fogva elvégeztetett, hogy sem a’ kérdéses írás az Ország Gyűlés Actai közé, sem pedig annak foglalatja és princípiumai a’ Jegyző könyvbe ne vetessenek, hanem tellycsséggel elmellőztessenek. — Ezen kimondott végzés után, a’ Bars Vármegyei követ az ó megnem szűnő ellen-SESSIO VIGE nus posse videret, individualium votorum commemoratione, pluralitatis sensa experiri voluit. Qua occasione Ablegatus Comitalus Trenchiniensis quoad vota L. II. Civitatum illam in medium protulit reflexionem, quod in quantum hjc unice de insertione ad Diarium res ageretur, quod petere singulo Ablegatorum sensu suo integrum est, in decernendo hoc Comitatensium Ablegatorum petito, contraria L. B. Civitatum vota, in censum summi nequeant. Borsod iensis vero Comiiatus Ablegatus, Lib. Regiarum Civitatum \ota votis Comitatuum aequiparari haud posse, ac'si illorum vota in censum venirent, audiendos quoque absentium Ablegatos censebat. Obmotas interim has difficultates Praeses clarificaviteo: quod in negotiis ad privatas Comitatensium Ablegatorum consultationes pertinentibus, L. R. Civitatum Ablegati votum praetendere utique nequeant, verum in materiis Regnicolari deliberationi substratis L. R. Civitates a sum* mendo in banc influxu in »obversum positivarum Legum arceri haud possint, quum consultatio Regnicolaris ex legali sua indole non Comitatensium saltem Ablegatorum, sed omnium quatuor Regni Statuum consultatione definiatur. — In reliquo non eam de praesenti verti quaestionem, in qualemnam censum L. R. Civitatum vota venire oporteat, quum praevie Ablegatorum Comitatensium vota connumerari consveverint, posthaec vero nec L. R. Civitates Lege attributo voto privari valeant. — Commemoratis ideo Comitatensium Ablegatorum votis notabilis potioritas in Sententiam ibat Praesidis, in sensumque hunc latum decisum, nempe ut neque quaestionatum Projectum inter Acta Comitiorum recipiatur, neque hujus tenores, et principia Diario inserantur, sed sim-56 imaquarta.
