1825-1827 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827

1925 / 24. ülés

221 szedése által kívántanyilvánságossá te­tetni, — Molly alkalmatossággal -a’ Trentsen \'ánnegyci köret, a’ Királyi Várótoknak volumok eránt azt az ész­revételt tette , hogy minekutánna itt tsak a’ Jegyző könyvbe való beiktatás­ról van a’ szó, a’ mit az ő Ítélete sze­rint , minden követnek Jussa van kér­ni, ebben az ellenkező Városoknak vo­­tumai a’ Vármegyebeli követeket nem akadályozhatják. A’ Borsod Várme­gyei követ pedig azt tette hozzá, hogy a’ Városok köretjeit, a’ V ármegyek kő­ve tjei vei egy latba venni nem lehet, es ha ezeknek a’ votumai meghalgattat­­nak, akkor a’ Jelen nem lévök követ­­jeinek is meg kell halgattatni. Melly ellenvetéseket az Elölülő azzal világo­sított meg, hogy ha a’ Vármegyék kö­­vetjei tsak magoknak akarnak valamit tartani, ott a’Királyi városok votumot nem praetendálhatnak, de a’ mi az Or­szágos tanátskozásra való, abban a’ Ki­rályi városokat a’ Hazai Törvények vi­lágos tartalma ellen, kizárni nem le­het. Viert ez nem magoknak a’ V ár­megyéknek, hanem az Ország mind a’ négy Státusainak tanátskozása. E- gyébbaránt arról, bogy minő latban kellyen venni a’Királyi városok követ­­jeinek votumait, itten nintsen szó, mert előre tsak a’ Vármegyebéli köve­teknek szavai jegyeztetnek a’ Többség­nek kitudására nézve, de ezek után a’ Városokat sem lehet megfosztani a’ voksolástól. — Öszve számiáltatván tehát a’ Vármegyebéli követeknek sza­vai, a’ nevezetes Többség azon a’ ré­szen volt, ’s annál fogva elvégeztetett, hogy sem a’ kérdéses írás az Ország Gyűlés Actai közé, sem pedig annak foglalatja és princípiumai a’ Jegyző könyvbe ne vetessenek, hanem tellycs­­séggel elmellőztessenek. — Ezen ki­mondott végzés után, a’ Bars Várme­gyei követ az ó megnem szűnő ellen-SESSIO VIGE nus posse videret, individualium voto­rum commemoratione, pluralitatis sen­sa experiri voluit. Qua occasione Ab­legatus Comitalus Trenchiniensis quo­ad vota L. II. Civitatum illam in me­dium protulit reflexionem, quod in quantum hjc unice de insertione ad Diarium res ageretur, quod petere sin­gulo Ablegatorum sensu suo integrum est, in decernendo hoc Comitatensium Ablegatorum petito, contraria L. B. Civitatum vota, in censum summi ne­queant. Borsod iensis vero Comiiatus Ablegatus, Lib. Regiarum Civitatum \o­­ta votis Comitatuum aequiparari haud posse, ac'si illorum vota in censum venirent, audiendos quoque absentium Ablegatos censebat. Obmotas interim has difficultates Praeses clarificaviteo: quod in negotiis ad privatas Comita­tensium Ablegatorum consultationes pertinentibus, L. R. Civitatum Ablegati votum praetendere utique nequeant, verum in materiis Regnicolari delibe­rationi substratis L. R. Civitates a sum­* mendo in banc influxu in »obversum positivarum Legum arceri haud pos­sint, quum consultatio Regnicolaris ex legali sua indole non Comitatensium saltem Ablegatorum, sed omnium qua­­tuor Regni Statuum consultatione de­finiatur. — In reliquo non eam de praesenti verti quaestionem, in qua­lemnam censum L. R. Civitatum vota venire oporteat, quum praevie Able­gatorum Comitatensium vota connu­merari consveverint, posthaec vero nec L. R. Civitates Lege attributo voto privari valeant. — Commemoratis id­eo Comitatensium Ablegatorum votis notabilis potioritas in Sententiam ibat Praesidis, in sensumque hunc latum decisum, nempe ut neque quaestiona­tum Projectum inter Acta Comitiorum recipiatur, neque hujus tenores, et principia Diario inserantur, sed sim-56 imaquarta.

Next

/
Thumbnails
Contents