1825-1827 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1925 / 24. ülés
tiójok a' követeknek 1’elesleg való volna. Mind ezen okokra való nézve tehát, a’ kérdésben forgó írást egészen chnellóztetni, es sem aztat az Ország Gyűlés írásai köze, sem annak princípiumait a’ Jcgyzó könyvben fel nem vetetni hathatósan javallottaké — U- g) an ezen véleményhez állottak Esztergom , Thurócz, Zólyom, Báls, Ugocsa, Békés, Arad, Csanád, Marmaros, Temes, Verocze, Posega, Szerem Vármegyei követek, úgy \ eszprém és Torna Vármegyéknek másik követjei, és a’ Királyi Városok, kik közűi nevezetesen Pest, Sopron, Eperjes, Szabadka A árosoknak követjei, mindnyájoknak a’ vittatott Jegyző könyvbéli iktatáson való ellenkezéseiket szóval kijelentették, azt adván hozzá, hogy éppen a’ kedvellenségeknek eltávoztatása volt indító ok arra, hogy a’ Nádor Ispánéi közbenjárás megkérett essen, hogy továbbá Hazánk Törvényeiben sokkal nagyobb erőt tarthatunk alkotmányos Jussainknak védelmezésére, mint ezen írásban, és annak princípiumaiban, mellyek még Ország Gyűlésén meg nem állítatván, Diplomatica authentiával nem bírnak; és hogy nem kérettetvén akkor, mikor a’ Nádor Ispányi közbenjárás elhatározódott, ezen írásnak, és Principiuminak az Ország Gyűlés I- rásai közé , vagy a’ Jegyző könyvbe való felvétele, mostan minekutánna az utóbbi kedvező Királyi Rescriptum, azon írás használásának alkalmatosságát megszüntette, azt Országos írásnak, vagy Jegyzésnek elválalni éppenséggel nem lehet. JDe a’ Bars Vármegyei és a’ többi követek, a’ kik véle egy értelemben valának, kívánságoktól, hogy a’ mondott írás, akár az Ország Gyűlés írásai közé, akár annak princípiumai a’ Jegyző könyvben felvétessenek, elállani nem akarván, és megűjjitván az ellenvetést, SESSIO VIGE adumbraret, nullam uljro requiri Ablegatorum legitimationem. — Alolivo ideo praemissorum, in quaestione vertens projectum seponi, et tam illud, quam et principia illius ex Actis Comitialibus penitus exmitti pressius urgebant. — Eandem opinionem fovebant Strigoniensis, Thurocziensis. Zoliensis, Bácsiensis, ügocsiensis, Békesiensis, Aradiensis, Csanadiensis. Marmarosiensis, Temesiensis, Veröczensis, Posegani, Sirmiensis Comitatuum, Veszprimiensis item et Tornensis alter Ablegatus, nec non L. R. Civitatum Nuncii, quos inter Pestiensis, Soproniensis, Eperjesiensis, et Maria-Theresiopolitanae Civitatum Nuncii nomine reliquarum etiam Civitatum resensuin intuitu recipiendi ad Acta quaestionati Projecti palam manifestarunt subjungendo, praecipuum expetendae Palatinalis Intermediationis eum recte fuisse scopum, ut ingratae disceptationes declinentur; — firmius porro in Regni Legibus, quam in Nuncii Projecto, hujusque Diaetalitcr nequidem stabilitis, ac ideo diplomatica cmoque uuthentia destitutis principiis, reperiri Constitutionalium Jurium praesidium; — ac quum illa, qua de expetenda Palatinali Intermedialione deliberaretur occasione, nec Projecti, nec principiorum inter Acta Comitialia relatio desiderata fuisset, de praesenti posteaquam posterius benignum Rescriptum omnem faciendi Projecti hujus usus oportunitatem sustulisset, illud pro Diaetali scripto amplius reputari haud posse. At Comitatus Barsiensis, et qui eandem secum fovebant Sententiam Comitatuum Ablegati firmiter perstiterunt in eo: ut aut memoratum Projectum inter Comitialia Acta recipiatur, aut principia illius Diario inserantur: reiterando motivi instar objectionem 55 * SIMA-QUARTA, *1'9
