1825-1827 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1925 / 24. ülés
210 TI U S Z O N N E G Y E R I K • Ü L É S. könyvbe iktat.tatni, most pedig némelyet ugyan ezt kívánván, egyenesen az Országos végzés ellen tselekesznek. — Ed Császári Királyi Fd Herczegségének a’ volt ezen Izenetre a’ Felelet je, bogy harmintz Esztendeig folytatott elsó Magisliáhis Méltóságának ideje, elég alkalmatosságot nyújtott mind az Ország, mind a’ Király Jussainak telkes esmeretere, és ebbúi eleg okokat tud menteni az Ország Jussainak védőimére, e's serelmeinek eltávoztatására. — Nem lehet tehát azt vitatni, hogy el volt fogadva, e's hogy ez volt bázissá a’ Nádor Ispányi közbenjárásnak, mert használta e’ azt Ed Csász. Kir. Fd Herczegse'ge ? vagy sem? e's menny,ben? az nem tudatik. Ele'g, hogy kedvezd Királyi Választ hozott, melly azon aggodalmakat, a’ miért ezen Izenetre szükség lehetett volna, eltörúlte, e's így arra már semmi szükség nintsen. — Hogy ezen Királyi Rescriptumban a’ Nádor Ispányi közbenjárás hetsben tartása cmlittetik , az nem egyedül való oka az előbbi Királyi Válasz kedvezd megvilágosítatásának , hanem az igazi e's fd oka ezen változásnak az> mivel Ed Felségének szándékában nem is valának azon princípiumok, a’ mellyek az elsd Királyi Válasz kifejezéseiből gyanittattak. Állal láthatják tehát magok a’ Státusok, hogy ollyan írást, melly az Országos í lésekben még által nem ment, annyival inkább el nem fogadtatott, meg nem lebet engedni, hogy az Ország Gyűlés Írásai közzé jöjjön. — Minthogy pedig némelly követek azt álk'lották, hogy midőn a’ Nádor Ispányi közbenjárásnak megkérése végett, a’ Fd Rendek Táblájához izenet küldetett, akkor a’ küldöttek a’ kérdéses írást is által vitték, és a’ Szószóllö Eö (A. Kir. Fd Herczegségének kezébe adni akarta légyen, az akkori küldöttek felszólhtatvan, mindnyájan erősítették, hogy nekik semmi írás nem tae huic conditioni, dum proinde nonnulli de praesenti id ipsum desiderant, concluso Diaetali in contrarium a£>ere. — Suae vero Serenitatis responsum ad hoc Nundum illud luisse, quod anni 30 in dignitate primi Magistratus exacti frequentissimam sibi occasionem ad penitiorem Jurium Regis, et Regni cognitionem subministraverint, unde sufficientia ad tuenda Regni Jura, praecavendasque laesiones argumenta desumere livebitw — Non posse itaque id asseri, quod Projectum hoc seu acceptatum fuerit, seu pro basi Intermediations Palatinalis «ieserviverit, — etenim an et in quantum Sua Serenitas Caesareo Regia illius usum ceperit? nos penitus latet. — Sufficiat eandem favorabile Rescriptum Regium exoperatam fuisse, quod cum SS. et O.O. .sollicitudine illa, quae necessitatem similis Nuncii provocare potuisset, liberaverit, — nullam amplius Projecti hujus adesse necessitatem. — Porro quod in Eenigno hoc Rescripto Regio Intermediatio Palatinalis in pretio fuis.se dicatur, id non unicum favorabiliter dilucidatae prioris Resolutionis Regiae motívum constituere; praecipuam namque et genuinam hujus rationem eam fuisse, quod principia, quae ex expressionibus prioris Resolutionis Regiae derivabantur, neutiquam ex intentione Suae Majestatis profluxerint. — Unde perspecturos confidebat SS. et OO. Projectum tale, quod in Regnieolari Sessione necdum pertractatum, eo minus acceptatum luit, ad Acta Diaetalia recipi non posse. — Quum x ero nonnulli Ablegatorum observassent, Deputationem line exorandae Palatinalis lntermediationis ad Excelsos Proceres missam, quaestionatum etiam Nuncii Projectum secum accepisse, illudque per Oratorem Reputationis Suae Serenitati Caesareo Regiae oblatum exstitisse: Deputations illius membra
