1825-1827 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827

1925 / 24. ülés

21E SE S.S.l O V I G E S 1 M A Q U A R T A. adatott, azért nem is vihették légyen által a’Ed Rendek Táblájához, neveze­tesen pedig a’ Kalotsai Fd Káptalan kö­­vetje, mint szószóilója az akkori kül­döttségnek, emlékezetbe hozta, a’ Stá­tusok Elölülőjétől vett akkori utasittá­­sát, melly a’ mint tsupa szóbeli Izenet­­ből állott, és semmi írással gyámolít­­va nem volt, úgy a’ Fő Rendeknél is az Izenetel tsak szóval terjesztette elő, és írást által nem adott, hanem a’ ma­ga papirosát tartotta kezében; említést tévén pedig Izenetje szerint a’kérdéses írásról, rnellynek princípiumait a’ Stá­tusok a’ Nádor Ispányi közbenjárásban használtatni kívánták, a’ Királyi 1' ó Tárnok Mester azonnal jelentette, hogy a’ Fő Rendek Táblája azon Írásról sem­mit sem tud: Eő Cs. Kir. Fő Ilerczcg­­sége pedig azt mondta, hogy tudva vannak ő nála, mind az Ország Jussai, ínind a’ sérelmek mivolta, azok szerint fogja eszközölni az Ország Rendei ál­tal kértt Nádor Ispányi közbenjárását, és mindent el fog követni, az Ország Rendéinek meg-vigasztaltatására ; de hogy a’ kérdéses írás szerint eszközölje a’ közbenjárás munkáját, azt el nem fogadta légyen. A’ Borsod Vármegyei másik követ szükségesnek állítja , hogy Jövendó­­ségre általmenvén az emlekezet, minő megrázattatást szenvedett a’ Constitu­tio , lássa a’ Jövendőség azt is, miként igyekeztek az Ország Rendei annak űj­­jonnan való megerősítésén. Azért kí­vánná, hogy nyoma lenne ezen törté­netnek az Ország Gyűlés Írásai között. De ha ez nem lehet is, vagyon Előpél­­dánk az 1802dik Esztendőbéli Ország Gyűlésében, a’ hol hasonló esetben készen lévén a’ Státusoknak az A. betű alatt való munkájok, ez ugyan félre té­tetett, de még is az rendeltetett, hogy a’ Vármegyék követjei írásban adják be a’ Vármegyéknek Archívumaiba, az provocata reposuerunt, et declararunt, nullum sibi scriptum fuisse traditum, nec per se ad Excelsos Proceres dela- , tum; in specie vero Capituli Coloceu­­sis Nuncius, qua Deputationis illius li­rator in memoriam Statuum revocavit, inviationem a Praeside eotuin acceptam, — quae prout oraliter duntaxat. nulli scripto innixa data fuit, ita Nuncium quoque Excelsis Proceribus vivae dun­taxat vocis ministerio, absque scripti alicujus exhibitione significatum fuisse, seque proprium duntaxat scriptum prae manibus habuisse; — imo dum mea­tionem Projecti illius, cujus principio­rum usum occasione Intermcdiat o iis faciendum Status desidera verant ver­bo injecisset, Tavernicorum Regalium Magistrum mox advertisse, scriptum hoc Excelsis Proceribus esse ignotum; — Suam vero Serenitatem Caesareo Regiam declarasse, sibi et Jura Regni, et illata praejudicia cognita esse, — ho­rum adminiculo se defuncturam pro­vincia expetitae Intermediationis, nec defuturam, ut SS. et 00. concepta sollicitudine liberentur — scriptum in­terim illud, pro basi suscipiendae In­termediationis haud adoptasse. Comitatus Borsodiensis alter Nun­cius necessarium censebat, ut quum memoria succussae Constitutionis ad posteros transitura sit, notitia etiam conatuum per SS. et OO. in manuteji­­tionem ejusdem Constitutionis adhibi­torum ad posteros transmittatur, ac ideo se desideraturum quidem fuisse, ut hujus in Diario et Actis Comitiali­bus vestigium appareat; — quod ta­men etiamsi fieri nequiret, adesse e­­jxemplum Comitiorum Anni 1802, ubi in simili casu, quamvis paratum Sta­tuum Nuncium sub A. sepositum fue­rit, dispositum tamen exstitit, ut ope­ratum hoc ad Arclüva Comitatum per respcctivosNuncios scripto referatur, ad 53 *

Next

/
Thumbnails
Contents