1825-1827 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1925 / 24. ülés
S E S S I O V 1 G E S l M A O U A R T A. 20i) dói Jussainak. Már pedig a’ Törvényhozó Test tsak a’ Törvényeken epithet, ínellvet a’ keYde'sés Írás ege'szen kimerít, és a’ közbenjárásnak princípiumait megvilágosítja, es így szükséges, fiogy .az Ország Gyűles írásai köze' mennyen. Annak megvilágosítására, hogy a’ kérdéses írás meg elfogadva nem volt, emlékeztette az Elölülő a’ Státusokat, hogy midőn az Országos Élesben a’ Nádor Ispányi közbenjárásról volt a’ tanátskozás, az Előlülő szóval kívánta legyen küldeni az Izenetet a’ Fő Rendek Táblájához , e's megkérni Eő Cs. Kir. Fő Herczegségét, azonban a’ Slátusok kerületbeli értekezésekre akarván a’ dolgot hallasztani, azután jött legyen elő az a’ projectum, hogy vagyon immár kész kerületbéli írás, mellynek princípiumai a’ kerületi kiesekben megállapíttattak, e's tsupán a’ stílusra nézve kell még róla értekezni. De ezen írás ellen, a’ többiek között az Esztergomi Fö Káptalan követje nyilván megjegyzette, hogy az abban foglaltt princípiumokat a’ Státusok által közönségesén elfogadtattaknak meg nem esmérheti. Az Előlülő is ugyan akkor milván kijelentette, hogy ő ezen írást el nem fogadhatja, mivel meg a’ kerületekben sem rostáltatott meg, sem a’ Fő Rendekhez semmi szin alatt által nem küldheti, mert ha egyenesen e’ mellett kerettetnék a’ közbenjárás, ügy Eő Csász. Kir. Fő Herczegse'ge azt nem fogja felválalni, hanem mivel azon írás Eő Cs. Kir. Fő Herczegsegenel nem esme'retlen, a’ szóbeli Izenetben a’ szerint utalni lehet, a’ nélkül, hogy annak valamelly Diaetah’s Tractatus és végzés, vagy elfogadásbéli erő tulajdonittathasson, avagy az Ország Gyűlés Írásai közé felvétetődni követeltethessen. Megnyugodtak akkor a’ Státusok abban, hogy nem kívánják a’ Jegyző respectu vero Projectum Nuncii rem plene exhauriat, eodemque principia etiam Intermediationis optime illustrentur, plurimum interessé, ut projectum Nuncii inter Acta Diaetalia referatur. In uberiorem elucubrationem circumstantiae illius, quod memoratum Projectum nondum fuerit acceptatum Praeses meminisse cupiebat SS. etOO., quod occasione illa, dum in Sessione Regnicolari de expetenda Intermediatione Consilia inirentur, Nuncium ad Excelsos Proceres vivae saltim vocis ministerio perferri voluerit; Statibus interim, et OO. negotium ad Circulos relegari exoptantibus propositum tandem exstiterit: adesse jam Circulare Projectum, cujus principiis in Circulis per Comitatenses Ablegatos acceptatis, unice circa stylum superesset concertatio; — at hujus in obversum Ablegatum signanter Capituli Strigoniensis observasse, quod contenta in memorato Projecto principia, pro communiter per Status acceptatis haberi nequeant , ipsum etiam Praesidem positive declarasse, se projectum hoc, qua nequidem in Circulis adhuc discussum, nec acceptare, nec ullo sub praetextu ad Excelsos Proceres transmittere posse, quum casum in illum, si Intermediatio penes idem Projectum expeteretur, Sua Serenitas Caesareo Regia eam assumtura haud esset; in quantum tamen Projectum illud coram Sua Serenitate Caesareo Regia ignotum non esset, ad illud in verbali Nuncio ita duntaxat provocari posse, ne hoc facto seu acceptationis, seu Diaetalis Tractatus, seu conclusi vigorem illi attributum esse existimetur, vel vero consequentia exinde necti queat ad id, ut inter Acta Comitialia suscipiatur. —* Aquievisse cotum SS. et OO. proposi- 53