1825-1827 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827

1925 / 24. ülés

m

II ü S Z O E N N E C Y E Ü I K ÜLÉS.

orvosoltatni az elébbi Királyi ^ á- 1 ászból érzett sérelmeket.

Ezen kívánsághoz állottak még So* j^on, Trentsin, Vas, Szala, Komárom, Somogy, Abaúj, Ungh, Szepes, Heves Vármegyei követek, ógv "N eszprém, borsod és Torna Vármegyéknek eggyik eggyik követjei is, azt vitatván, hogy a’ Jegyző könyvben mindeneknek, mellyek az Országos Ülésben előfordulnak, meg kell találtatni, már pedig azon Izenetnek Javallatja előfordult, mert annak a’ princípiumai szerint kérettetett a’ Nádor Ispányi közbenjárás, következésképpen azon princípiumok itt immár elfogadtattak, kell tehát tudni, minő princípiumok voltak azok; mert nem lehet a’ provocans provocat umnélkiíl. — Sőtt még a’Király i Reseriptumbanis van némünémü jelenség ezen írásról, midőn az mondatik: /lovam remonftrationem subfternere paravisse, nem lehet tehát az Országos könyv a’ nélkül, hogy benne meg ne találtasson, minő Felírást akartak készíteni az Ország Rendei. — Az, hogy azon írásnak stylussa még nem volt megállítva, nem akadály, elég hogy a’princípiumai elfogadtattak; mert a’ stylus tsak a’ kimiveltetc'snek tárgya, de a’ princípiumokban van a’ dolognak veleje, és éppen ez szükséges a’ jövendóségre, hogy azokat a’ maradékok is láthassák, — Arravaló nézve, hogy- a’ kedvező Királyi Rescriptum már eltöridte azon aggodalmakat, mellyek a’ Státusokat ezen írásnak készül ésére indították, a’ Zala Vármegyei követ azt az észrevételt tette, hogy a’ kedvező Királyi llescriptumnak tsak az az indító oka, minthogy Eő Felsége nagy betsben tartja a’Nemzetnek Eó Cs.Kir.Fő Herczegségéhez való bizodalmát, és ennek Nádor Ispányi közbenjárását. Nem az Ország Törvényein épültt tehát ezen megiguzulása az Ország Rcnlulione Regia conceptis mederi optabam.

V oto huic accesserunt Sopronicnsis, Trenchiniensis, Castriferrei, Zaladiensis, Comaromiensis, Siimeghiensis, Abaujvariensis, Unghensis, Scepusiensis, Ilevessiensis Comitatuum Ablegati , non secus Nunciorum Comitatus Veszprimiensis, Borsodiensis, et Tornensis alter, id asserentes, quod ad Diarium omnia, quae in Sessione Rcgnicolari intervenerunt, inseri debeant; *— jam vero quaestionatum projectum Nuncii in Sessione fuisse commemoratum , illiusque principiis conformiler petitam Palatinalem Intermediationem, acceptatis itaque hoc facto principiis, illa nosse intersit, quum provocans absque provocato subsistere nequeat. — Quid quod, in ipso Rescripto Regio projectum hoc quadamtenus attingatur in verbis: novam Remonstrationem substernere paravisse, proinde Diarium eodem destitui haud posse, quum secus sciri nec id posset, qualemnam Repraesentationem Status, et OO. paraverint — nec obstare, stylum projecti illius concertatum nondum fuisse, quum sty lus pure ad redactionem pertineat — sufficit, principia quae meritum rei constituunt, acceptata haberi, et recte haec interest, ut ad posteros deveniant. Relate ad Reflexionem illam , quod benignum Rescriptum Regium animos Statuum, et OO. sollicitudine illa levaverit, cujus ductu Projectum hoc paraverant, Comitatus Zaladicnsis Ablegatus observabat: in Benigno hoc Rescripto Regio, unice fiduciae per Regnum in Sua Serenitate Caesareo Regia locatae, ac Palatinalis Intermediationis respectum, proinde non legibus innixam Jurium Regni agnitionem motivi instar designari; — quum autem corpus Legislativum in legibus duntaxat fundare debeat, in hoc