1825-1827 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1925 / 24. ülés
207 S E S S I O VIGESIMA Q ü A R T A. keseritteni. — Azon Izenetnek Javallatát, mellyet a’ Státusok az első Királyi Válasz ellen készítettek, nem lehet mondani, hogy a’ Nádor Ispányí közbenjárás kérésének talpköve volt, mert az tsak olly czéllal említetett a’ kérésben, hogy Eő Császári Királyi Fő Herczegsége abbúl egyedül a’ sérelmeknek mivoltát, és a’ Státusoknak ellenkező princípiumait me'ltóztassék megérteni, és bültsessége szerint használni; annyival inkább nem lehet pedig azon írást az Ország Gyűlés írásai közé nyomtattatni, mivel az még a’ kerületbéli Ülésekben sem volt megrostálva, nemhogy az Országos t lésben felolvastatott ’s által ment volna $ ha tehát a’ követek azon írást különösen használni kívánják, azt ellenzeni nem lehet, de az Ország Gyűlés írásai közé fel nem vétetődhetik. Szóllott azután a’ Bars Vármegyei követ, hogy minekutánna a’ kérdésben vett Izenet Javallatban tsak azon prim cipiumok foglaltatnak, mellyeknek okain maga is Eő Felsége az utóbbi Reseriptumban megesmeri, hogy Ország Gyűlésen kívül, a’ rendkívül való esetekben sem lehet subsidiumokat és más segedelmeket kívánni, ’s ennél fogva illyetén űj Just, a’ végrehajtó hatalomnak tulajdonítani, vagy az első Királyi Válaszból jövendőre következtetéseket magának formálni nem akar; ezeknél fogva, a’ mondott Izenetnek Javallatja éppen semmi ártalmasságot magában nem foglal, a’ miért Jegyző könyvbe nem mehetne; főképpen midőn azokra nézve, mellyekre kedvező Királyi \ álasz vagyon, a’ Státusok azzal semmi lépést tenni nem akarnak, hanem tsak azt kívánják, hogy az első Resolutio be menvén az Aktákba, nyoma legyen annak is, mind a; Committensekre, mind a" jüvendóségre nézve, minő okoknál fogva kívánták az OrszágRen-positum ex parte Statuum priori Benignae Resolutioni projectum Nuncii expetitae Palatinalis Intermedialionis basim constituisset;— illius enim mentio eo duntaxat, scopo injiciebatur, ut Sua Serenitas Caesareo Regia exinde praejudicia, ac his opposita per Status principia cognoscere , ac pro sapienti suo Judicio illorum usum capere dignetur — projectum interim hoc inter acta Diaetalia referri eo minus posse , quod illud nequidem in Circulis fuerit discussum, in Regnicolari vero Sessione, nec lectum, nec acceptatum, Quodsi proinde Ablegati privativum illius usum facere voluerint, id equidem impediri non posse, admitti iámén nequire, ut projectum illud Comitialia Acta ingrediatur» Prolocutus postbaec Comitatus Barsiensis Ablegatus memorato Projecto Nuncii unice principia illa contineri ajebat, quorum motivo ipsa Sua Majestas in posteriori benigno Rescripto Regio extra Comitia nec in extraordinariis casibuscujuscunque generis subsidia exigi, aut tale novum .Jus exeeutivae potestati asseri posse, aut vero ex priori Resolutione Regia consequentias in futurum formare velle declarare dignata est; — pronum hinc esse projectum Nuncii nihil tam noxii continere, quod ejusdem inter acta receptioni obstare possit; quum alioquin desiderium isthoc, non illo proponatur consilio, ut respectu illorum, quorum intuitu favorabile, supervenit Rescriptum Regium, novi liant passus, sed unice ut Resolutione Regia seriem actorum ingressa, adsint in his, pro legitimatione coram Committentibus, et posteritatis memoria deservit ura, vestigia etiam argumentorum, quibus SS. et OO. laesionibus e priore Reso-* 52 *
