1825-1827 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827

1925 / 24. ülés

II U S Z O N N E G Y É D I K t L É S.

'206

saíkat védelmezték, es sérelmeikéi orvosolfatni valósággal kívánták, javasolta azon Izcnetnelc Javallat ját. inclly a’ keriiletbéli 1 lesek értekezéseinek kövei kezesében az első Királyi Válaszra leendő Felírás eránt a’keriiletbéli Jegyző által készíttetett, az Ország Gyűlés Írásai közé nyomtattatni.

Ellentmondott ezen kívánságoknak az Előlülő, hogy ezen kérdés, ha szükséges e’ a’ Királyi Válasznak sérelmeket tárgvazni látszó kifejezéseit, ellenkező okokkal mcgtzáfolni ? már akkor elhatároztatott, mikor a’Nádor Ispányi közbenjárás kérésének vittatása volt; ezt követelleni méltónak látzotf addig, míg az első Királyi Válasz állott; de minekutánna a’ második Királyi Felelet, az elsőt megvilágosítja, semmi szükség sints a’ megtzáfolásra, hanem a’ köszönetre, melly a’ mostani Felírásnak tárgya. — De mi is lehetne most Tárgya a’ megtzáfolásnak minekutánna Eő Felsége azt mondja, hogy azon princípiumok, mellyek az első Királyi Válasznak kifejezéseiből állíttattak, az ő kegyelmes szándéka soha sem valónak. — Ennél fogva azt sem lehet állítani, hogy az utóbbi Királyi Rescriptum egyedül a’ kegyelmétől Eő Felségének eredett, mert a’mi előre nem volt szándéka Eő Felségének, annak sem Törvények által, sem a’ kegyelem útján orvosoltatni nem kelletett. — Arra sints tehát illy helyheztetésben szükség, hogy a’ Constitutiónak erősittésére nézve, az Ország Jussainak vittató okai fenn maradjanak; nints ezen tzélra nézve ei őssebh őr - eszköz, mint azon Törvény czikkely, mellyetEő Felsége a’ Rescriptumban maga citál. — Semmi indító okunk ezekhez képest nem lehet, miért kelljen e’ mostani köszönetét újjonnan való kikelésekkel, mellyeknek elkerülése végett a’Nádoríspányi közbenjárás kérettetett,

— svadebat, ut projectum Nuncii hí sequelam Circularium Consultationum scopo parandae erga priorem benignam Resolutionem Repraesentationis, per Circularem Notarium elaboratum, in serie actorum Diaetalium imprimatur.

' i ' l i

Opinionibus his contradixit Praeses ex eo: quod quaestio illa: an verba benignae Resolutionis, quae praejudicium involvere videntur, contrariis argumentis refellere intersit? jam eotum, dum de expetenda Palatinali Intermediatione ageretur, superata fuerit; — consultum id stante priore Resolutione Regia videri utique potuisse,

— hac interim per posterius benignum Rescriptum explanata, non amplius refutationi , sed unice gratiarum actioni superesse locum, quae materiam praesentis Repraesentationis constituit — Reapse nec superesse refutationis objectum, posteaquam Sua Majestas principia ex tenoribus prioris Resolutionis Regiae deducta, a benigna sua intentione aliena semper fuisse declararet;

— hinc asseri nec id posse, quod posterius benignum Rescriptum Regium unice ex gratia Suae Majestatis promanaverit; Intentiones enim, quae non adfuerant, nec Jure, nec via gratiae alterare oportebat, unde nec illius adesse necessitatem, ut obtutu consolidandae Constitutionis ad disquisitionem Jurium Regni pertinentia argumenta posteritati transponantur; — firmissimum hunc in linem praesidium in provocato per Suam Majestatem in benigno Rescripto Regio situm esse articulo. Non adesse itaque ullum, praesentem gratitudinis contestationem novis invectivis ingratam reddendi motívum, quarum evitandarum gratia Palatinalis petebatur Intermediatio. — Erronee demum statui et id, ac si op-