1825-1827 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1925 / 24. ülés
205SESSIO VIGESIMA Q ü A R T A. kelyben is veendők volnának, ú. ni. quo magis alienum ab intentione nnftrct fuerat praeteritos eventus, qui Gravamini ansam praebuerunt, paterno cordi Noftro aeque ingratos, in exemplum futurorum adducere, továbbá: ad uberiorem tranquillitatem pleno cum candore adducta, novum nobis pro futuro Jus asserere, mivel ezek mind azon Tárgyhoz tartoznak, a’ mellyet Ed Felségének megköszönni akarunk. A’ Szepes Vármegyei követ, ugy an a’ kifejezésekre nézve, mcllyekkel a’ Felírást megmházni szükséges, azt a’ vélekedését adta éld : hogy mivel Ed Felsége az elmultt történeteket históriai eldszámláláskc'ppen érdeklette az elsd Királyi Válaszban, úgy az Ország részéről is, azokat, a’ mellyek fájdalmas érzéseket okoztak, hasonló historia formában előterjeszteni lehet. A- zért mindjárt az elsd Czikkelyben, a’ hol a’ princípiumokról van a’ szó, hozzá tétetni kívánta azon princípiumait a’ Státusoknak, a’ mellyeket a’ Királyi A álaszban foglalt állításoknak megtzáfolására, azután pedig a’ Nádor Ispányi közbenjárásnak intézetére készítettek. Mivel ez által bizonyosodik meg, hogy Ed Felségének második kegyelmes Királyi Rendelése, nem egyedül a’ Király i kegyelemnek. hanem az Ország Rendéi Törvény es Jussainak következése, ’s ez által a’ Haza Constitutiójának talpköve is megerdsíttetik. — Melly eránt a’ Gömör Vármegyei követ, oda határozta a’ maga értelmét: hogy az eldemlíttetteket nem szükséges ugyan a’ Felírásban tenni, mivel most nem a’ Jussok vittatásárúl, hanem a’ köszönetről van a’ szó, hanem hogy jövendőre is nyoma legy en annak, hogy a’ Státusok azon sérelmeket, mellyek az elsd válaszban lenni látzattak, halira-7 O tással el nem mellőzték, hanem azok ellen törvényes okaikat előadván, Jussent, provocandas svadebat, ulpole: quo magis alienum ab intentione nostra fuerat, praeteritos eventus, qui Gravamini ansam praebuerunt, paterno cordi nostro aeque ingratos, in exemplum futurorum adducere — porro: ad uberiorem tranquillitatem pleno cum candore adducta, novum nobis pro futuro Jus asserere, quum haec non ultimum aeque contestandae gratitudinis constituant argumentum. Comitatus vero Scepusiensis Ablegatus respectu expressionum in Repraesentatione adhibendarum illius e. rat opinionis, quod cum Sua Majestas praeteritorum eventuum per modum historicae recensionis in priori sua benigna Resolutione meminerit, ex parte etiam Regni ea, quae doloris sensum provocarunt, pari historica uaodalitate substerni possint, unde statim ad primum Paragraphum, ubi principiorum mentio iit, subjungenda censebat illa Statuum principia, quae in elisionem assertorum benignae Resolutionis, expost vero pro basi Palatinalis Intermcdiationis elaborata fuerant; — quum ex his elucescat posterius Suae Majestatis benignum Rescriptum non solum ex gratia Regia, verum in sequelam etiam agnitorum legalium Regni Jurium emanasse, quod ad consolidation Constitutionis plurimum confert. — Comitatus vicissim Gömöriensis Ablegatus horum intuitu eam edebat opinionem : memorata principia in Repraesentatione exponenda quidemhaud esse, cum hic non amplius Jurium disquisitionis , sed gratiarum actionis locus sit — ut tamen posteritati etiam constare possit, praejudicia, quae per priorem benignam Resolutionem inferri videbantur, per SS. et OO. silentio neutiquam praetermissa, verum medelam propositis in defensam Jurium legalibus argumentis quaesitam fuisse; 52
