1825-1827 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1925 / 23. ülés
Rendekhez, az előre készétett írást annyival inkább nem lehel leire vetni, mivel az Kerületbéli l lésben készült, melly Ülés előre ki volt hirdetve, és ha némelly Követek abban részt nem vettek, meg nem jelenések tsak egyedül magoknak tulajdonít tathal ik. Felelt ugyan ezekre az Elölülő, hogy azon kívánságokat, mellvek a’ Tettes Statusok nevekben az Ország (iyülés elején béadattattak, végzésnek ű soha el nem fogadta, hanem tsak az előbbi Ország Gyűlések Rendtartásából mentett észrevételekkel iktatta hé a’ Napi Jegyző Könyvben. Egyébberánt a’ kerületbélit lésekben semmi némú részét a’ Törvényhozó Hatalomnak helyhez* tetve, vagy pedig hogy ott Végzéseket tenni lehessen, el nemesméri, sem azt meg nem engedheti, hogy a’ Kerületbéli Élesek tehessenek Rendszabást az Ország Gyűlésnek folyamatja eránt. — Az Országos Gyűlésen való Tanáts* kozásban pedig, bizonyos ugyan az, hogy a’ Többségnek Szavai után megyen a’ Végzés, de Kötelességének tartja azt is, hogy az eddig fenn álló Rendet kézen tartsa, és hogy az Ország Gyűlés Fő Elölülő jenek, és a’Fő Rendek Táblájának tudta és meg- egyezése nélkül ujj Rendszabások a’ Statusok és Rendek Táblájára nézve sem történhetnek. — Azért az Elölülő azt ugyan nem ellenzi, hogy ha a’ Statusoknak Többsége írott lzenetet kivan, az el- fogadtasson, ne talán az ezen kérdésen való vetélkedés által a’ Köszönetnek tisztessége csonkuljon, és mivel e mostani 'Tárgy nem olly nagy velejü dolog, nem kivánnya ezen Tárgynál azon vetélkedéseket folytatni; nem kellett, volna ugyan azt előbb Kerületbéli Ülésben elő venni, és ottan írásbeli lzenetet eránt a készítteni, ha azon ujjittást meg állapíttani szándék nem volna, hogy az Ország Gyűlésnek minden leg kissel) dolgai is, a’Kerűletbéli értekezéstől fügjenek. — Mcllyben az Elölülő H U S Z C) N II A R eo minus posse, quod illud iu Circii» lis, de tempore promulgatis elaboratum fuerit, in quibus, si Ablegatorum non nullos praesentes haud fuisse contigisset, id sibimet dunlaxat ipsis attribuant, oportet. Reposuit ad haec Praeses: manifestata hoc in merito, 'sub initio praesentium Comitiorum, nomine Statuum vota, in Diaetale conclusum ntispiam aid's isse, quum illa, in nexu saltim obmolarum per se, et ex observata in prioribus Comitiis norma desumptarum reilexionum, Diario inseri admiserit. — Caeteruin neque minimam Legislatrvae potestatis partem, ad Circulos pertinere; ac ideo prout, Jus decisa ferendi, illis baud attribui, ita nec id admitti posse, nt norma Tractatuum Diaetalium in Circulis defigatur; — in Regnicolaribus quidem Consult ationibus decisum a pluralitate votorum utique pendere; verum receptum manutenere ordinem, solliciteque praecavere, ne citra scitum ut. annutum Supremi Comitiorum Praesidis, Tabulaeque Procerum, nova norma, relate etiam ad Tabulam Statuum introducatur, ad praecipuas obligationis Suae partes pertinere. — Ac ideo, si pluralitati Nuncium in scriptum redigere, visum fuerit, se id non esse quidem diflicultaturum, ne tamen ipsa quaestionis hujus, minoris alioquin indaginis, disquisitione, merito gratiarum actionis quadamtenus derogetur, se in materia hac minus convenientem disceptationem continuare nolle; et iu quantum vel ex eo, quod SS. et OO. materiam hanc in Circulis prius, quam ex Regnicolari Sessione eo inviat a exstitisset, assumpserint, et scriptum Nuncium in antecessum paraverint, haud obscure eveniat, novae nonnae introductionem intendi, juxta quam cuncta, vel minima Regni negotia, a nutu Circulorum penderent; hujus in obversum resensum suum vicibus iteratis M A I) I K Ü L É S.
