1825-1827 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1925 / 23. ülés
S E S S I O V I G E S I M A T E R T I A. Gviiles FA Elölülőjének jussait érdekelne, minthogy rendszerint fsak azon Tárgyak tartozhatnak a’ Kerületi)éli értekezésekre. mellyek az Ország Gyűlésé által vágynak oda utastítva a’ bővebb Tanátskozás, e's az értelmek’ könnyebb meg-egy eztetések kedve'ért. — Mellyhez a’ Pest Vármegyei követ meg azt jelentette, hogy e mostani Írást nem is lehet a’ Kerűlethéli Llesek munkájoknak mondani, mivel köz elő értekezés nélkül készült. • V Szabolts e's Trenchin Vármegyei Követek el-esmerték ugyan, hogy ez tsak tsupa Ceremóniáié: de abban is meg kell fontolni minden szót, azért a’ Kerületbeli Értekezésnek ez is méltó Tárgya lehet, és jobb ezt is Írásba tenni, mert a’ Szóbéli Izenetekben a’ Követek könnyen hibát ejthetnek. — Mindgyárt az Ország Gyűlés elején kinyilatkoztatták a’ Statusok, hogy minő rendel akarják folytatni tanátskozásaikat, ’s ez a’ Diariumba is vetetődött, melly tői eltávozni nem tanálsos. — De jussa is van a’ Törvényhozó Testnek az Ország Gyűlés tanátskozásai módjának meg határozásához; -Mert jóllehet a’ Tárgyoknak előadása, az Elölülőnek jussa, de a’ Statusoknak szabadságokban áll, mi móddal akarnak azokról tanátskozni, és ha e’ részben valami ujjságot akarnak is be hozni, azt az ó szavaiknak többsége határozza meg, és igy ezzel sem az Elölülő és a’ Fő Rendeknek Jussait, sem az ítélő Mesternek bet sét nem érdeklik, mert ez által tsak egy edül a’ magok, nem pedig a’ Fő Rendek Tanátskozásokban is tesznek rendszabást, ahoz pedig Jussok vagyon, és azzal senkinek a’Jussát nem akadályoztatják; mert a’ Kerűletbéli Elésekben a’ Vármegyék Kovetjei értekeznek, az pedig sem a’ Törvénnyel, sem a’ szokással nem ellenkezik. — E’ jelen estetben is a’ többség már meg- egyezett abban, hogy írásban küldődjön Izenet a’ Fő JC)7 quoque Procerum et Supremi Comitiorum Praesidii illidat, in quantum nimirum illa duntaxat objecta, materiam <arcularium ^consultationum constituere possint, quae uberioris disceptationis et facilitandae opinionum conciliationis gratia, per Comitia eo relegantur. — Adductis gravibus his rationum momenti, Comitatus Pestiensis Ablegatus illud, addidit, quod exhibitum Nuncii pro jectum, pro’Circulari opere haberi nequeat, quum ad susceptas eatenus Consultationes non omnes concurrerint. Comitatuum TreUcbiniensis etSzabolchiensis Ablegati, negotium hic agi pure ceremóniáié ecquidem non infieiabantur, at in his etiam singulum verbum esse expendendum, dignam proinde Circulari consultatione constituero materiam, et siquidem in verbalibus Nunciis Deputatos facilius errare eveniat, illa consultius in scriptum redigi censebant; — jam sub exordio Comb tiorum SS. et OO. modalitatem suscipiendarum perse consultationum praestabilivisse, Diario insertam, a qua recedere consultum haud esset: — Jus vero Normam Comitialium deliberationum determinandi, corpori Legislative, negari haud posse; — etenim ut ut rem proponere, ad Praesidii Jura referatur, delectum tamen modalitatis, qua super propositis materiis deliberationem ingredi cupiunt, ad Status pertinere, imo si novi etiam quid statuere in votis esset, id votorum pluralitate decidi; — nihil hoc facto Juribus Praesidii aut Tabulae Procerum, nihil merito Protonotarii derogari, quum non Excelsis Proceribus, sed sibimet ipsis normam praestituant, in Circulis vero Ablegati duntaxat Comitatuum consilia conferant, quod nec Legi nec consvetudini repugnat; — in quaestionato demum casu pluralitatem in eo, ut. scriptum Nuncium ad Excelsos Proceres mittatur, jam coaluisse, paratum proinde hoc scopo projectum, seponi 50
