1825-1827 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827

1925 / 20. ülés

S E S S I O V dolog késleltessen, és az ujjabb Fel­írásra is, szinte fsak azon utasíttás jöjjön Válaszul Eő Felségétől. Jelentette ez alkalmatossággal a* Komárom Vármegyei követ, hogy Com­­mittenseitől pótolólag azt a’ legujjabb utasítást vette légyen, hogy mc'glen a’ Hazának már a’ Felírásban vett. Fő Sérelmei nem orvosoltatnak , addig a’ Királyi Előadásoknak Tárgyokban sem­mi módon bele ne ereszkedjen. — ügy a’Borsod Vármegyei követ is szint azon, már előbb is vóltt utasításának ujjabban Committenseitől vett meg­erősítését nyilatkoztai la. — Hasonló­an Trenchén Vármegyének követje egvenes ellenkezését jelentette az eránt, bogy mind a’ Királyi Válaszra, mind pedig a’ Királyi Előadásokra való Fel­írás egy úttal eszközöltessen, mivel az Oi ■szag Rendei az előbbi Felírásokban azt mondották, hogy addig, míg a’ Constitutio megerősítve nintsen, min­den egyébb munka haszontalan és si­kereden lészen. Már pedig a’ közel­­iebb érkezett Királyi Válasz nem tsak nem crősítti, de inkább gyengíti a’ Conslitutiót, midőn határ nélkül va­ló hatalom gyakorlásnak láttzatik utat készíteni akarni, azért világosan ki jelen­tetni kívánta, hogy előbb mint sem más Tárgyba botsátkozzanak az Ország Rendei, Eő Felségének a’ Constitu­­tiónk eránt kedvezőbb Királyi elhatá­rozásától várakoznak. Szathmár és Gömör Vármegyének követjei pedig igen is azt, a’ mi leg­jobban fáj, orvosoltatni az első köte­lességnek esmérik. De világos utasí­tások lévén, hogy az Országos Elabo­­ratumoknak megvi’sgálását ’s törvénye­­síttését minden módon eszközölni igye­kezzenek, kötelességeknek lenni es­mérik azt is, hogy a’ Királyi Előadá­sokban is , mellyek ugyan azt tárgyaz­­zák, egy úttal bele-ereszkedjenek, ’s azért mind a’ két Tárgyat egyszerre felvetetni, ’s felíratni, ’s ahoz képest I G E S I M A. 167 Insinuavit ad haec Comitatus Co­­maromiensis Nuncius: recenter adlala a Committentibus suis suppletoria In­structione per expressum caveri, ne quoadusque Constitutionales laesiones resanat ae fuerint, pertractationem Pro­positionum Regiarum quaqua ratione ingrediatur. In hunc aeque sensum emanatam prioris confirmatoriam In­structionem, ad se proximius perlatam, provocavit Comitatus Borsodiensis Ab­legatus. — Ablegatus vero Comitatus Trentsiniensis.Repraesentationcm quo­ad utrumque Resolutionis Regiae mem­brum, Constitutionales utpote laesio­nes, et Propositiones Regias, absque contradictione simul pertractari posse negabat; — in priori namque Reprae­sentatione asseverabatur per SS. et OO. omnes conatus irritos futuros, si ipsum Constitutionalis consistentiae fundamentum praeferenter obvallatum non fuerit; — jam vero per postre­mam Resolutionem, Constitutioni non tantum firmitatis nihil accessisse, ut potius , quum absolutae potestati in antecessum fundamenta jaciantun, ea magis quoque debilitata exstiterit; priusquam idcirco ad alia digressio fie­ret, a favorabiliori, quae Constitutioni Consistendam asserat, Resolutione Re­gia praestolandum esse censebat. Szathmariensis et Gömöriensis Co­mitatuum Ablegati peraeque urgen­dam eorum, quae acerbissimae sunt, laesionum medelam, ad primas perti­nere officii partes recognoverunt, at strictissimis quoad assumenda Regni­­colarium Reputationum operata Instru­ctionibus se ligatos, obvertentes, quum Propositionibus Regiis hoc ipsum mes­set argumentum, utrumque junctim pertractandum et rernonstrnndum. ac suscipiendas quoad Resolutionem Re­giam Circulares Consultationes, una 42 *

Next

/
Thumbnails
Contents