1825-1827 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1925 / 20. ülés
HUSZADIK ÜLÉS. a’ kerületbell Ülésekben, nyomban a’ Királyi Válasz mellett arról is értekezni javallottak, hogy az 17Q1 -diki Országos kiküldöttse'geknek munkájok közül mellyik vagyon olly karban, és mellyik legszükse'gesebb ’ hogy e's mi móddal Országos Tanátskozásba vétethessen, ’s ezen nyilatkoztatásokat a’ Jegyző könyvben is érdekeltetni kívánták. Ügy színte'n Pest Vármegyének követ je, a’ mennyire a’ kegyelmes Királyi Levél a’ Constitutiót érdekli, szükségesnek tartja ugyan az arról való bővebb Tanátskozást; mert ezen Királyi Válasz egésszen máshelyheztetésbe tette az Ország dolgait, mint a’ Diaeta elején voltak, a’ midőn fsak a’ Commisáriusoknak tselekedetei ellen volt a’ panasz. De e’ miatt a’ Királyi Előadásokba való tovább menetel sem akadályoztattatik; mert ha bátor az Ország Rendéinek értelme meg nem nyughatnék is a’ Királyi Válasznak foglalatjaiban, reményleni lehet mindazonáltal, hogy az Ország és a’Fejedelem között a’ Tractatusokfolytában támodott külömbség, ugyan a’ Diaetalis Tractatusnak folytában el fog egyenesíttetni, a’ midőn ezen Királyi Válaszban is olvashatjuk, hogy Eő Felsége a’ Haza Constitutióját, mellyre megesküdött, mindenkor oltalmazni és megtartani fogja. — De látjuk azon Király i Válaszból azt is, hogy Eő Felségének ellök éllett akaratja a’ Királyi Előadásoknak Országos kimunkáltatása. — A’ múltt Ország Gyűléseknek Gravamen jeik között mindég volt az is, hogy az 17q0/’1. Esztendőbéli Országos kiküldöttségeknek munkái még fel nem vétettek; most a’ Királyi Előadások ezeket tárgyozzák, nem lehet tehát azokat kikerülni. — Törvény maga a’ 67-dik Articulus is 1790[/T. melly ezen Országos Munkákat megrendelte. — Ha tehát most, midőn Eő Felsége által egyenesen ezen munkáknak megvi’sgálására utasíttattunk, elfogadni 158 ad quaestionis illius, quaenam e praeattactis anni 17g0 elaboratis, in illo, ut Regnicolari deliberationi substerni possint, cardine constituantur? quacve praeferenter, et qua modalitate assumi oporteat? disquisitionem, extendendas és se arbitrabantur; depromptaeque in hunc modum senlentiae suae mentionem Diario inseri cupiebant. Comitatus Pestiensis Ablegatus, R. Resolutionem Regiam, in quantum ipsum Constitutionis fundamentum feriret, dignam quidem uberiori omnino consultatione judicavit, eoque magis, quod modernus rerum situs ah illo, qui cum exordio Comitiis arridebat, plurimum dilferat; — non credebat attamen hoc facto pertractationi Propositionum Regiarum obicem esse positum. Nam etiamsi dubio haud subjaceat, Status tenoribus Resolutionis de praesenti acquiescere haud posse, illa tamen, quibus Sua Majestas Inaugurali suo Juramento firmatam Constitutionem Regni, se omni tempore tuituram ac conservaturam benigne pollicetur, Resolutionis verba, firmissimam nos alere jubent spem, enatas sub ipso Diaetali Tractatu, quoad intellectum Resolutionis Regiae differentias, sub eodem Comitialis Tractatus decursu sufferendas fore; —- ex tenoribus demum ejusdem R. Resolutionis positivam etiam Suae Majestatis, quoad Diaetalem elaboratorum Regnicolarium revisionem, elucere diserte enunciatam Regiam voluntatem ; — sub singulis Comitiis illud semper per SS. et OO. inter praeferentialia numeratum fuisse gravamen, quod Regnicolaria operata inde ab anno I79I Diaetali deliberationi substrata haud fuerint: — dum proinde huic recte Statuum desiderio per Propositiones Regias defertur, earundem pertractationem declinari minime posse. — ipsum Articulum 67. 179I qui summam horum elaboratorum necessita-