Beszédek tára záratékul az 1837-diki ország gyűlési jegyző könyvhez / N. Szebenben [Nagyszeben] / Nyomtattatott Filtsch Sámuel Könyv Nyomó Intézetében / 1837-[1838]
153. országos ülés
Mártzius’ 30-án tartott I94+ törekvésem, melynek megtételében , ha a' következmények néha nem szerentsésen eltanált, ’s emberi gyarlóságból ejtett hibákat jelelnek is ki, bizonnyára annak indító okai, ön érzetem bátran kimondatja, nem nemtelenek, nem vétkesek. Hy czéllal és elszántsággal kívántam mindenkor ’s akarok jelenleg is e’ szent helyen fellépni, légyen bár az mások nézeteivel ellenkező, ’s a’ mostan divatozó közvélemény előtt idegen. Tisztelem ugyan én az oly közvéleményt, melynek eredeti kútfeje önkéntes, folyama tiszta , és annak medrében soholt is partjai körül nem zavartatik, — melybe tisztátalan érdekű folyamok egy oldalról is bele nem fakadnak, — mely megmaszlogositva nincsen, és a’ melybe mérget beléje nem vetettének, szóval a* józan és szabad közvéleményt, ’s ennek hódolni kész is vagyok ; de az ellenkezőnek magamat soha alá nem vetem. Ez ha sújtana is olykor , itt keblemben, ön lelki esméretemben feltanálom az enyhülést, - a’ midőn érzékenyit, itt fellelem a’ vigasztalást, ha nyugtalanít, itt keresem a’ nyugodalmat, ha üldöz itt tanálok menedéket,’s valameddig lelkem esméretével békességben élek, ’s általa pártoltatom, - csendesen nyugszom az ócsárlás martzangló viharjai közt is, de ha ő tetteimet nem méltányolja, ha üldöz és mardos, akkor a’ sokaságnak minden ünnepélyes fogadásai,élyen és helyes kioltásai, ’s tetteim emlékére emelt oszlopok között is, vigasztalhatatlan maradok. Talám ez úttal is közvélemény megnyerése édesget pártolni mindazt, a* mik az 1834 - ki országgyűlésről, ’s annak eloszlatásáról előadattanak. Valójában igen; - de az én lelkiesméretes meggyőződésem , iit ezen vélemény, azokat egész terjedelmekben elfogadni nem engedi, ’s bővebb megfontolás után is, ellenkező téteményre vezérel. Ez súgja nékem azt, hogy a’ vitatás alatt lévő tárgyat nem csak egy oldalulag véve, annak mind két részéröli gyengeséget, emberi gyarlóságból származott hibáit, ne fejtegessem ; - mert a’ midőn a’ kormány hibás lépéseit keresem, akaratom ellen is, közöttók lelem tulajdon tévedéseinket, és nem helyes tetteinket is. Tekintsünk bár egy kévéssé viszsza az elmúltakra ! vegyük figyelemre a’ megtörténteket! visgáljuk meg az elhallgatott környűlményeket! nézzük most egy bizonyos, sem igen távól nem eső, sem igen közel nem lévő állás pontból a’dolgok akkori folytatása módját! ’s légyünk érdektelen ítélőbírái őn telteinknek is! bizonyoson mind két rész állításaik és adataiknak bírói módon leéndő megvisgálások után,mindazokat méltánylani képesek nem leszünk; sőt ki kell fejeznünk azt, miszerént a’ mii hibáink is nagyon szembetűnők lévén, - azokat akkor is csak közelről tekintve, nagyságok miatt nem láthattuk oly tisztán, de most átlátva, méltán halált mondhatunk azon örömökre, melyeket akar ki is azokból meríteni tud. Nem állítom ugyan én azt TT. KK. és RR.l hogy a’ kormány részéről is mind az országgyűlést megelőzőleg, mind annak folyta alatt, mind bévégzésuvel, mind titánná törvénnyel meg nem egyező lépések egyszer is ne tétettenek volna, de azt b Iran erősiteni , hogy törvénytelenséget törvénytelenséggel, valamint egy, ágy a’ más részről /s, törvényesíteni nem lehet. Nem védelmezem én TT. KK. és RR.l a’fejedelem tanácsossainak hibáit,