Beszédek tára záratékul az 1837-diki ország gyűlési jegyző könyvhez / N. Szebenben [Nagyszeben] / Nyomtattatott Filtsch Sámuel Könyv Nyomó Intézetében / 1837-[1838]
153. országos ülés
•/* Százötvenharmadik Országos Üléshez. I945 mert a’törvény, és arra letett hitem kötelez, rólok is igaz ítélettel lenni5 de nem pártolhatom a’ nép tanácsossainak is helytelen tetteit, - mert ha amazok lakóinak, az igazság hozza magával, hogy ezekre is kiterjeszszem ítéletemet. Fáj nékem minden erőszak, mi törvénj'telen úton méretik helyűiről, - de szenvedtett közöttünk is, ha törvénytelen, akármely szép alakban tüntetett is fel, az ellenszegülés. Vérzik szivem, ha igaz honfi társaim, igaz hazafi indulatból szármozolt törvényes lépéseikért büntelen üldöztetnek, de mélyen szomorít az is, ha a’kormány tagjai méltatlan és igazságtalanul vádoltatnak. Kedvetlen jövendővel foglalatoskodom, ha törvényszabta kötelességünkből tenni kellető, törvényes tetteinkben a’ kormány gántsoskodni kiván, - de komor fellegeket látok borulni felettünk, ha mii is erőszakos következtetésekkel teremtjük a’ következetlenséget, és ártani kívánó szándékot. Búsúlást okoz nékem, ha kitűnik a’ kormánynak arántunk való bizodalmatlansága, de kedvetlenit szintúgy, ha közöttünk is tö/ténik annak amaz arán ti élesztése. Egy szóval örvendek mindannak a mi jó, és czélra vezető, akár felyűlről jöjjön, akár közöttünk szülessék az ; de aggódom azon a’ mi rósz, és czéltévesztő, akár a’ kormány mérje fejünkre, akár mi hozzuk létre és okozzuk azt. Ezen érzeteimnél fogva : Óhajtottam volna, hogy mindazok egyik részéről is nem történve, - ilye — seket megemlíteni alkalmatosságom ne légyen! óhajtottam volna, hogy megzavart politicai folyamunkban , sem az a’ felett, - sem a’ benne halászni szeretők külömböző nyerességekre alkalmat ne találjanak! de minekutánna már eddig jutottunk, nincs egyéb hátra óhajtani, mint azt: hogy az eddigi botlásainkból mind mii, mind pedig a' kormány, igazi tanúságot véve további lépteinket oly vigyázva tegyük, nehogy a’ viszszaesés által még veszedelmesebb betegség érje polgári testületünket! nehogy az eddig mind két részről vett sebeink miatt érzett fajdalmaink , azoknak újjabb, meg újjabb bontogatása által, még élénkebben kínozzanak! hogy azok, mint kölcsönösek az örökös felejdékenység tengerébe vettetvén , - soha, soha többé viszsza ne merittessenek !!! Ezen ohajtásimból folyó vélekedésem tehát abban határozódik, hogy a’ jelen tárgyat mind törvényes, mind politicai okoknál fogva , mint olyant, mely kölcsönös sérelmeket magában foglaló, - meglett, és nem történté nem tehető dolog,mely országos sérelmeink orvoslásának óhajtott eszközlését legkevésbé is nem sietteti, - melynek orvoslása módja bajosan megfogható, és a’ melynek további vitatásában annak részletesen teendő felvétele körüli nézeteinkben már ön magunk is sokakban külomböző értelemben vagyunk, - mérőkén elmellőzvén, az aránt további vitatkozásokba ne ereszkedjünk , hanem a’ kir, hivatalos b. Jósika Sámuel ur jovallatja következésében hozott és mindnyájunk áltál elégséges óvásul elfogadott határozatunkon megnyugodva, - lépjünk tovább, ’s hátra lévő országos dolgainkat végezzük bé. Ezen véleményemet jegyzőkönyvbe béigtatni tisztelettel megkívánom. (1helyes! helyes 1 másfelől rósz rósz !) 486 * t
