Beszédek tára záratékul az 1837-diki ország gyűlési jegyző könyvhez / N. Szebenben [Nagyszeben] / Nyomtattatott Filtsch Sámuel Könyv Nyomó Intézetében / 1837-[1838]
153. országos ülés
Százötvenliarmadik Országos Üléshez. 1Q37 rént orvoslás alatt lévő, részszerént pedig már tettlegesen is orvasolt, nagyobbára pedig képzelt ’s nagyobbitott sérelmeknek előhordására ; mert valamint eleintén emli tettem. Sérelmek igenis vannak, melyeknek orvoslását szivemből is kivárnom magam is, és hiszem kívánja azt mindenki, és kívánja felséges fejedelmünk is, hogy azok az 1791-ki 11 -ik art. értelmében, és n’64-ik art. szabta rendszerént orvasollassanak , hanem a’ módjában az illető határokból kilépni nem szabad , mert törvényeink nem engedi. A’ mi nem sérelem azt nem kell sérelemnek nevezni,a’ mi orvaslás utján vagyon, azért nem kell panaszolni, kivált mikor az orvoslás utjának a’ panaszló áll eleibe. Minden orvoslás eszközlésében hivségnek , bizodalomnak, engedelmességnek, szeretetnek, egyenességnek, igazságos ítélettel mérséklett ösztönnek kell ide járulni, a’ miket az eleink mindenkor szemek előtt tartottak, és a ki ezen boldogító elveknek bővebb kifejtését is kívánná, azt az 179l-ki országgyűlési jegyzőkönyv 50-ik ’s a’ t. lapjain megláthatja. De mivel én ezen elveket, melyeket eleink dicséretesen magok előtt tartottak, a’ szóban forgó protestatiokban telyesleg megvetve, és azt ellenkező elveken megindítva alkotva lenni vélem, annak merőben ellene mondok, és mind azon elveket melyek azokban foglaltatnak, ’s fennebb részszerént érdekelteitek, én telyességgel el nem fogadom, ’s magamévá nem teszem. Én tehát ez úttal is a* kormány nevezettől a’ fejedelmet elválasztani nem tudhatván, ellene mondok azon képzetnek , mely a' fejedelmet a’ kormánytól megkülömbözteii, ’s az igazgatásból m;is tekintetbe helyhezteti, ellene mondok, mind azon kitételeknek, melyekkel a' kormány illetlenül és sértőleg illettetik, magára is értve, annál inkább hogy azon nevezet alatt felséges fejedelmünknek is kelletik alkotmányunk szerént értetni, mert tisztán benne vannak mind ezek conslitulionk lelkében, nevezetesen a’ D. Tr. I. r. 5. t. 5. §. 2. r. 5. t. 4. §. 1744-ki 6 ik art. Honnan és hogy mondhatni tehát azt, hogy a’constitutio fel van függesztve? a’személyes bátorság, és szól lás szabadsága veszedelmezlelnék ? határtalan hatalom alá van vetve országgyűlésünk? a’ kir. biztos határtalan hatalommal van felruházva? mert a’ mi határtalan ott semmi megszorítás nincsen, annak semmi határa nincsen, soha bé nem bizonyítható állítás! Honnan mondhatni, hogy az 1744-ki 6-ik articulus mely az A. C. 5. r. 1. titulussal in parte juri majestatis derogante eltörli és csak preces innoxie fundendas hadja fenn, a’ végén pedig ezeket mondja: „quin vei uniót privati oppressionem precibus et voto coram instantiis debita reverentia respective vero demississimis coram etiam augustissimo principis throno promoturus, omniumquo et singulorum justis causis pro aquo et justo succursurus ero1' minden tehetségbéli módokat fennhagyott volna, - ezen tehetségbéli módok alatt tatám többet nem érthetni, mint a’ mennyit az emlitett articulus fennhagyott t. i. demississimas preces. Honnan és hogy mondhatják, hogy fenyegető rendelések küldetlek? g}"lések fegyver zörgések között tartattak? 's töLb e féle gúny szókat, és kitételeket. 484 *
