Beszédek tára záratékul az 1837-diki ország gyűlési jegyző könyvhez / N. Szebenben [Nagyszeben] / Nyomtattatott Filtsch Sámuel Könyv Nyomó Intézetében / 1837-[1838]

153. országos ülés

Mártzius’ 30-án tartott

Ha ez így volna TT. KK. és RR.? akkor azon gyűléseknek előbb magok magokat kellene megperelni és megbüntetni , az után azt a’ személyt, a’ ki a’ törvénytelen szóllásnak vagy cselekedetnek indilója volt.

A’ felhozott törvény szó 11 azon esetekről, midőn a’ szék, vagy gyűlés maga, vagy azoknak valamelyik tagja sértetik meg.

Innen nem lehet azt magyarázni, hogy minden törvénytelen szállások vagy cselekedetek, melyek gyűlésen folytak, csak azon a’ gyűlésen perellethetnek meg, mert a’ szóIIás vagy cselekedet lehet olyan is, melyre nézve a’ törvény más format parancsok Az execuliva potestas jussaiba a’ tanácskozási gyűlésnek nem szabad belé vágni.

Ezen pontnak a’ végén az állitatik, hogy a’ gyűlésnek függetlenségit C. C. I. R. 1. Til. 14-ik pontja általánoson minden országos dolgokbéli befolyásra nézve oly kifejezéssel mondotta ki, miszerént a fejedelem soha sem kívánhatja azt , hogy ő és a’ tanács rend, ország dolgainak, az ország rendei béfolyásokon kívüli folytatására authoráltassék: már pedig az említett törvény telyességgel nem azt tartja; mert az szóll a’ tisztviselőkről egyátaljában és azt mondja , hogy ö nagysága azuknal t. i. a' tiszteknek tanácsokkal és szolgálat jókkal éL

Több számos pontok, esetek is hozatnak elő a protestatiokba, de azokra részint az üdo rövidsége sem engedi részletesen észrevételeket tenni; de azért is mostaniul elmellözni valók, hogy mind azok ezen az országgyűlésen megvitattatván, szükség feletti lenne; csak egyátaljában azokról légyen elég annyit mondani, hogy minekutánna az igazgatásnak minden ágaira, tárgyaira nézve, az 1791-ki 64-ik articulus által mindenek systbematica deputatiora bízattak, ezeknek munkálkodások béjövetelétől már törvényhozta határozatnál fogva várni kell. A’ felség mind az 1854- ben mind a’ mostani országgyűlésre a’ 3-ik királyi propositiokba ezen munkálkodásokat megvisgáltatni, az üdőhöz újra alkalmaztatni rendeli, a’ státusok kívánsága és nézetei szerént, melyeknek megállittásától függ a’ következendő követelt minden sérelmeknek orvoslása.

Magok a’ státusok ezen az úton és rendszeren kivannak az alkotmányon jobbítást tenni és tétetni, de fájdalmason , hanem bátran kimérem mondani, hogy mi magunk mulattuk el midőn az J834—ik esztendei gyűlésben csak az ] ő regia propositiokban foglalt tisztiválasztást is, miről legkeservesebben panaszoltunk , kilencz hónapi vetélkedések után sem teltük meg, - a’mit követni kellett, hogy azon országgyűlése eloszlaltassék, és az után a’ felség maga találta magát újjra felszúllitva lenni arra, hogy a’ TT. KK. és RR-nek az 1854—ki országgyűlésére kitett propositiok szerént az ország határozta munkálkodások bévégezése , és az ország kívánta jobbítások a’ törvényszabálya és rendelkezése szerént meglétessenek , - mely végre a’ mostani országgyűlése ki is hirdet tetett. Melyen

Midőn e’szerént minden országos tárgj'ak az országos biztosságra bízatlak, abbéli munkálkodások sürgeltelett, és sürgettetik , a’ felség is minden határozatait, melyeket a’ rendek felterjesztési következésében kivan megtenni, azoktól várni nem csak akar, de kéntelen is; mert a’ dolgok állása hozza azt elkerülhetetlenül magával; - nem látom tehát sem okát, sem útját részszerént a’ nem is létező, részsze-1Q3Ö