Beszédek tára záratékul az 1837-diki ország gyűlési jegyző könyvhez / N. Szebenben [Nagyszeben] / Nyomtattatott Filtsch Sámuel Könyv Nyomó Intézetében / 1837-[1838]

153. országos ülés

kormány közti szabad szóllást érdeklik, melybe a’ fejedelem, a’ belé nem értetődik.

Százötvenharmadik Országos Üléshez.

I935

mini követeltetik,

De akárhogy légyen, ezen törvények sem engednek határtalan szóllás szabadságot, hanem csak a’ törvényes korlátok között, ez azt, gondolom, senkitől sincs megtiltva, minek eleven példája a' mostani országgyűlése is, midőn a’ vélekedések oly bátran mondatnak ki, - hogy mikor hozattak az elősorolt törvények, korántsem szóllottak oly bátran, azon kifejezés: hogy a' szabad voxért nem fog indignálodni a fejedelem, nem foglalja azt magában, hogy tehát mindent, és igy törvényellen is szabad szóllani, annál kevésbé sertőleg.

A’ mi törvénytelen azt seholt sem szabad kimondani, erre nézve a’ gyűlések, melyeknek magoknak sincs hatalmok törvénytelen végzéseket tenni, menedék helyűi nem szolgálhatnak, melynek palástya alatt mindent öszve viszsza lehessen hordani , és mintegy önkényes boszszuállás üzéssel elégtétel szerzésre törekedni.

Ha a’ törvényhatóság és akármifele gyűlések is oly függetlenségbe lenni állíttatnak, hogy se fejedelem, vagy kormány, se törvény felyebb ne álhasson, senkitől ne fügjenek, mindent minden megszorítás nélkül légyen szabad tenni, cselekedni, végezni, végezései minden felső visgálás helybenhagyás nélkül halósok légyenek, úgy nincsen szükség se törvényhozó, se ítélő, se végrehajtó hatalmakra, de ilyen szerencsétlen kormánytól isten őrizzen.

f

Az annyiszor felhozott prolestatiokba emlittetnek több pontok is a’ legnagyobb következetlenséggel ; mert

Továbbá: telyességgel meg nem felel a’ következés a’ protestatiokbéli állításnak, annál kevésbé bébizonyítható, hogy a kir. biztosra oly hatalom ruháztatott volna, mely törvényeink által fejedelemnek sem adattatot, ruháztatott olyan, mely a’ törvényekkel a’ környűlményekhez képest nem ellenkezik. Mit tett, mit miveit ezen felség törvény ellen? Valyon személyes bátorságát valakinek veszedelmeztette e? a’ törvénytől megengedett szabad szóllást akadályoztatta e? szóval legkisebb önkent éreztetett e? Továbbá:

Iía a’ fennebbi elvek szerént megvisgáltatnak azon protestatiobéli állítások, milyeneknek találom: — egyhelyt az hozatik elő, hogy nem látja által miként lehessen egyes személyeknek gyűlések’ határozatává vált, vagy azok nyomán véghez vitt cselekedeteiket vagy szavaikat úgy megítélni , hogy magoknak azon határozatoknak törvényes vagy törvénytelen voltok ítélet alá ne vonattassék, — máshelyt pedig az emlittetik , hogy a’ dicasteriumok ezen egész testületnek tésznek törvényt, melynek magok csak kis részét teszik; - nem csak hogy az állittásokban törvényes egyben függés nincsen, hanem egyik a' másiknak homlok egyenest ellentmond, és mégis mindenik annak bébizonnyitására hozatik fel, hogy nem lehet szabadon szulani. Egy helyt az mondatik, hogy azon cselekedetekért űldöztetnek a’ hazafiak, melyek gyűlés határozatává váltak, következőleg, melyeket a gyűlés magáévá tett. Alabbacska pedig az, hogy sérti ezen megpereltetés a’ gyűlések’ törvényhatóságát abban is, hogy a’ Tr.IJ. R. 69. Tit. az olyan túl lépésekre nézve instantivalis processust rendelt, es igy csak is azon a’ gyűlésen lehetne megpereltetni és megbüntetni.