Beszédek tára záratékul az 1837-diki ország gyűlési jegyző könyvhez / N. Szebenben [Nagyszeben] / Nyomtattatott Filtsch Sámuel Könyv Nyomó Intézetében / 1837-[1838]

153. országos ülés

1Q34

IVTiirtzius*’ 50-án tartott

A’ diploma 3-ik pontjának meg nem tartása állal a’ kormány á’ szóllásbéli szabadságot törekednék megakad;dyoztatni, nem csak a’ legnagyobb szóllásbéli szabadsággal, hanem a’ szól lás szabadsága haláraiból is kitérve, és mint egy szemre hányó , hibáztató kérdésekben előhozva, hogy mire valók voltak azon rendeletek, rniszerént a’ törvényhatóságok törvényeken épült határozataikat viszsza húzzák? b. Vlassich ur ő excellentiajanak fegyveres erővel hazánkba lett küldetése, és annak következésében törvény elleni markalisok tartása, katonák fel s alá járkálások alatt mire valók a’ törvényhatóságokhoz ugyan akkor ment rendelések ijesztő szavai? mire az 1854-k.i országgyűlésére küldött rendelések egyről egyik? azon országgyűlésnek törvénynyel ellenkező eloszlatása? és határozatoknak megsemmisitése? mire az 1855ki 1,G40 szám alatt kőit k. levélnek minden Erdélyi nyelvekre lelt forditása?

I

Továbbá igy folytattatnak a’ protestatiok : „olyan hatalom mely törvényeink szerént fejedelemnek sem adatott királyi biztosra ruháztatotl, a’ kormányszék, csupa erőmivé változott, — a’ törvényhatósági gyűlések tartása bétiltatolt, minden liszteknek törvényes megítésésen kívül elmozdítása, és másoknak tétele által adatott Továbbá így:

Mire valók nagy részént gyűlésekenni beszédebért való üldöztetések ? némelyeken u. m. Károlyfejérvári polgárokon katonai erővel? kik ez előtt k. hivatalosok voltak, most kihagyattak.

Mind ezekből útóljára azt következtetik, hogy ezek nem egyebek, hanem a’ szóllás szabadsága elleni rettentés rendszere, és még az extréma necessitas ideájáról is ábrándozás vétetik, mintha bizonyos egy nehány dörgö szavú protestatiok a’ fejedelmet, vagy ha úgy tetszik, a’ kormányt extrema necessitásba hozták volna.

f

A’ protestatiok többöszve viszsza hordott ideáji között előfordul az is, hogy a’ jurisdictioknak mind fenyegetések mellett is törvények melletti megmaradása hozta volna a’ kormány embereit azon viszonyba, hogy a’ constitutiot felfüggeszszék , és mintegy gúnyolódva , hogy a’ kormánynak szabad a’ viszszaéléléseket elkövetni^ és szabad ujjakkal tetézni, hogy a’ constitutio fennálljon.

Emlegettetik a’ jegyzőkönyv megsemmisitése, némelyeknek gyűlésekenni szavaikért vagy cselekedeteikért köz kereset által háborgattatások , melyek arra vezetni állíttatnak, hogy a’ gyűlések hatósága az executiva poteslás alá vettessék. Aliit— tátik az is, hogy a’ gyűlések végzései soha eddig judicialis Ítéletek tárgyai nem voltak, és hogy sérti ez a’ személyes bátorságot, sérti a’ szollas szabadsagai, és gyűlesek hatóságát.

Ezek azok TT. KK. és RR.I mellyekkel az emliiett proteslaliokban igyekeznek bébizonyitlani, hogy most nem lehet szabadon szolani, a’ személyes bátorság megvan sértve.

Mennyire légyen megszóritva a szóllás szabadsága , fellyebb is bátor voltam emlileni, csak annyit kívánok még megjegyezni, hogy a’ protestatiokba előhozott törvények szabad szózatot engednek a’ tanácsi rendnek és másoknak is, következőleg ezek a’ fejedelem, és tanácsi rend, vagy a’ hogy most neveztetik, a’kormány és fejedelem közti szabad szózatolásról szóljanak, a’ protestatiok pedig a’ hazafiak és