Beszédek tára záratékul az 1837-diki ország gyűlési jegyző könyvhez / N. Szebenben [Nagyszeben] / Nyomtattatott Filtsch Sámuel Könyv Nyomó Intézetében / 1837-[1838]
153. országos ülés
fé Százötvcnharmadik Országos Üléshez. IPOS Rövid lévén az üdő, fenntartott jogomnál fogva, igen röviden kivánom az írt prolestatiokrúl megjegyeztetni. 0 Mindjárt a’ protoslatiok kezdetén , hazafiak üldöztetése, a’ személyes bátorság, és szollás szabadság megsértése emlittelnek. Hogy hazafiak üldöztetnének részemről nem tudom , hogy perelletnek az igaz, a’ pereltetést üldöztetésnek nem lehet és nem szabad mondani. Az Erdélyi ns embernek fő kiváltsága közé tartozik, hogy megpereltetése előtt ne büntettessék. így hát törvényszerént a’ pereltetés nem üldöztetés, mert a’ ns ember szabadsága törvényekhez való engedelmességen alapul. Hogy a’ személyes bátorság és szóllás szabadsága valaha nagyobb polczon állott volna mint most, nehezen lehet erősiteni. — ha viszsza tekintünk a’ régibb üdőkre, bátran lehet mondni: hogy soha a’ns ember személyére és jószágára nézve annyira biztosítva nem volt mint most; soha szabadabban nem beszélt, ’s nem is beszélhetett, mint most; — mire elég világos példák a’ most felhozott protestatiok és beszédek. Csak jól meg kell külémböztetni, bátran szóllani , és törvény ellen, annál inkább lázzasztólag szolani, nem mindegy, — bátran szólhat mindenki a törvényszabta határok között, törvényellen, lázasztólag szólani, cselekedni soha sem volt szabad, — most se, adja isten hogy azután se légyen szabad. Ha valaki törvénytelen tettéért, vagy törvénytelen beszédéért pereltetik, ezzel sem a’szóllás szabadsága, séma’ személlyes bátorság meg nem sértetik, sőt éppen a’ bátorság biztositása kívánja az illyeneknek megpereltetését, ’s éppen azért az illyeneket megbüntetni törvény parancsolja , ez hát nem sérelem, a’ tőrvény fejedelmet és hazafit minden megkülömböztetés nélkül kötelez, a’ megítélés pedig nem a’ törvényhozó hatalomhoz tartozik. Ha az ítélő hatalom abban, hogy nem törvény szerént Ítélt, megbántaná a’ törvényhozó testet, ekkor a’ törvénytől kiszabott módon, úton, szelídséggel, tisztelettel, demissis precibus járulhat a’ törvényhozó test a’ felséghez, de nem törvéntelenség, vagy más ennél is illetlenebb kifejezéssel, mert illyenekkel élni sem az 1744-ki 6-ik sem az 1791 -ki 12-ik árticulus, sem más törvények nem rendelik , nem engedik. A’ leopoldinum diploma meg nem tartásával illettetik a’ felség, noha van-* nak olyanok, melyekkel való élhetést a’ változott üdő és környűlmények felfüggesztették. Soha se is teheti emberi hatalom azt, hogy az 1837—ik vagy az 1838 ik esztendő viszsza szökjék az 1690—ik esztendőre, azolta az egész világban is történtek olyan változások, melyek a’ status leteltbe befolyással voltak; de azért a’ diplomának szentsége nem változott, ez magában változhatatlan, támadhatatlan, szent és kötelező. Az emlittetik ugyan a’ protestatiok rendében, hogy a' leopoldinum diploma annyira megsérttetett, hogy már nem állana. Erre nészve külömb esetek hordatnak elő, nevezetesen állittatik bogy: 485
